Századok – 1966

Történeti irodalom - Diener; Hermann: Zur Geschichte der Universitätsgründungen in Alt-Ofen (1395) und Nantes (1423) (Ism. Mályusz Elemér) 1344

1344 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM Low a júliusi offenzívában a Tanácsköztársaság agresszivitásának megnyilatkozását látja, a békekonferencia munkáját pedig a gyöngeség politikájáként értékeli (83. 1.). A könyv több szereplőről (Franchet d'Esperey, Lansing, Wilson, Bliss) jellemző, differenciált képet fest; hangsúlyozottan foglalkozik az Egyesült Államok szerepével, amelynek mitizálását elítéli. Azonban részben a magyar források hiánya, részben a terjedelmi korlátok miatt, csak nagy vonalakban tudta vázolni az eseményeket. Több kérdésben nem osztjuk Low felfogását, s ezek közül a legfontosabbakról szóltam is. Ennek ellenére úgy látom, hogy Low ahhoz az utóbbi években beérett amerikai történészgenerációhoz tartozik, amellyel a forradalom kérdésében ugyan még sok vitánk lesz, de amely a Monarchia, a kelet-európai problémák megítélésében már kinőtt a Seaton-Watson-i befolyás alól, s amely reális történeti kép kialakításának igényével lép fel. Low és a hozzá hasonló kutatók munkáit olvasva különösen elszomorí ó, hogv a XX. századi magyar történetre vonatkozó új eredményeink — eltekintve az Acta Historicában megjelent cikkektől — a külföldi kutatók számára hozzáférhetetlenek. Azt hiszem, a történettudomány lényegesen rosszabb helyzetben van e téren mint a művészettörténet, képzőművészet, irodalom stb. Mire vezet ez? Arra. hogy olyan kutatók, mint Low ós mások, szándékuk ellenére sem képesek megismerni s így bármilyen formában felhasználni eredményeinket, megállapításainkat. Pedig a készség erre megvan; hiszen a Voproszi Isztoriitól kezdve minden lehetséges forrást felkutatnak, hogy a világnyelveken megjelent marxista munkákat megismerjék, hivatkozzanak rájuk, vagy vitázzanak velük. Mivel komoly szándékunk, hogy elmélyült, tudományos vitákban, feldolgozásokban képviseljük a marxista történetfelfogást vitapartnereinkkel szemben, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a legújabbkori magyar történetről csak a Horthykorszak idegen nyelven megjelentetett kiadványaira támaszkodhassanak. L. NAGY ZSUZSA HERMANN DIENER: ZUR GESCHICHTE DER UNIVERSITÄTSGRÜNDUNGEN IN ALT-OFEN (1395) UND NANTES (1423) (Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken. 42/43. köt [1963], 265-284. 1.) AZ ÓBUDA]; (1395) ÉS NANTESI (1423) EGYETEMALAPÍTÁSOK TÖRTÉNETÉHEZ A mintaszerűen gondos tanulmány középkori művelődésünk egyik fontos mozzanatát tisztázza. Eredményei megnyugtatóak. Nem eddig ismeri tien oklevelek segít tték a szerzőt, hogy megállapítsa: az óbudai egyetem nem 1 389-ben alakult meg, hanem 1395-ben folytatott tárgyalások után 1396-ban, az alapító pedig Zsigmond király, nem pedig Szántói Lukács budai prépost volt. Már éppen elegen kutattak — eredménytelenül — a vatikáni levéltárban, hogy bizonyosak lehessünk, mily visszavonhatatlanul megsemmisültek a levéltárnak — Napóleon korában — Párizsba liureolása kövi t<eztében a kérdéses okleveleket tartalmazó lateráni registrum-kötetek. A szerző fáradságosabb módon jutott bizonyítókaihoz. Azoknak a kijegyzéseknek, szorgalmas levélt iroso ч eédulatomec inek segítségével, amelyek még a kötetek elpusztulása előtt készültek. Ezek tájéi;о/tatásra voltak szánva, nem arra, hogy pótolják a/, eredeti szövegek t, az utóbbiak hiányában azonban értékük rendkívüli mértékben megnőtt. Adataik kiértékelése t"rmészi tszerűleg fáradságos és időt rabló. Egy magyar kutató számáia a Di( ner által elvégzett muni-a megoldhatatlan feladat lett volna. Ilyenre, főleg mellékesen, i sak az vállal! ov hat. aki, mint a szerző is, éveket tölthet egy tudományos intézi t kötelékében rórrai levéltári kutatásokkal s van ideje mintegy kipróbálni, hogy elpusztult levéltári anyag mily méltékben pótolható. A szerző azonban nemcsak kutató, hanem az egy teirtörten' t széleslátóköríí művelője is. Megjegyzéseiből sokat tanulhatunk. A pécsi egy t-m alapítását régtől lógva azon kulturális törekvés megnyilvánulásának tekintjük, amelv a prágai, krakkói és bécsi egyetemeket is életre hívta. Ez a felsorolás, mint most látjuk, nem teljes. A névsorba bele kell még vennünk a kulmi egyetemet, amelyet VI. Orbán 1386-ban a német lovagrend kérésére alapított. Igen tanulságos az Európa nyugati felén alakult egyi tumek so о nta is. A szerző kiemeli, hogy amíg Bécsben és Heidelbergben már I''(^-ben, illetőii g i: Sf'-ben alapítottak egyetemet a territoriális fejedelmek, addig Framiíiországban, noha a tulajdonképpeni királyság területén már régtől fogva ós nagy mut Л egyetemek működt."k.