Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278

KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI FOLYÓIRAT INDÍTÁSÁRA 1865-BEN 1293 10. Okmányok, emlékiratok, levelezések; 11. Könyv és levéltárak ismertetése; 12. A nyelvészet eredményei, a történetírás szempontjából; 13. Népszokások, hitregék, mondák, hagyományok; 15. Éremtan; 16. Statistica és etnographia; 17. Szemle a történettudomány mezején megjelent munkákról (könyvbírálat); 18. Apróhírek; 19. Könyvészet (bibliographia); 20. Jelentések rokonintézetek működéséről és tárgyalásairól. Pest, 1865 március 6. Pesty Frigyes sk. a m. akadémia tagja'" Másolat. OSzKK Pesty Frigyes Vegyes Iratai I. 393. I. Fol. Hung. 1115. 6. Pest. 1865. május 11. Pesty Frigyes cikket kér a meginduló Századok számára Mikó Imrétől. Hangsúlyozza a történelmi folyóirat jelentőségét, s röviden vázolja szerkesztői elképzeléseit. Pest 1865 május llén (Váci utca 20 szám) Nagymóltóságos úr!7 9 A történettudomány hazánkban közelismerés szerint a többi tudományos ágakhoz képest legnagyobb haladást tett, mi által ki van mondva, hogy ezen szakmában az írók legközelebb állnak a tudomány színvonalához, más részről, hogy a közönség is, a mennyire komolyabb olvasmánnyal megbarátkozott, még leginkább kedveli a történelem olvasá­sát. Mai nap a történelem már nemcsak a mívelt szellemek fényűzése, hanem valóság­gal gyakorlati oldallal bír. Erdekében fekszik tehát minden hazafinak, hogy a történeti öntudat ébren tartassák, hogy folytonos érintkezéssel a közönséggel annak látköre szé­lesbítessék, hogy ismeretei gyarapitassanak, de hogy folytonosan nyitott tere is legyen a történésznek, miszerint buvárlatainak eredményei, és azon számtalan napvilágra jövő uj adatok alapján igazibb, individuálisabb színben előttünk álló képek a múltból köz­kincscsé tétessenek. Ezen, és hasonló tekintetek érlelték bennem azon szándékot, hogy történettudo­mányifolyóiratot adjak, és ez f. é. július elejével,,Századok" cím alatt meg fog indulni, — ha a körülmények kedveznek. A program szerint havonkint 3 szám jelenne meg, mindegyik másfél ívnyi tarta­lommal a Koszorú alakjában. Természetesen nem száraz adattár kíván lenni, melyet minden belértéke mellett végre csakis a szakíró becsül meg kellőleg; hanem a mai történet­tudomány színvonalán levő, összefüggő szövegből álló értekezéseket hozand. Különben a történettudomány legszélesebb értelemben vett közlönye lóvén, általános bel- és külföldi történettől kezdve, a segédtudományok minden ágáig, és minden részletekig terjeszti ki figyelmét. Nem tudom vájjon Exellenciád cél- és korszerűnek tartja-e a vállalatot ? vájjon hiszi-e, hogy általa a nemzeti mívelődósnek nagy szolgálatot lehetne tenni? Én részemről igen nagyon óhajtanám, hogy Exellenciád szintén ily meggyőződésen legyen. És miután ebbeli óhajtásom oly élénk, tán a szerénység határait is már érintve, mély tisztelettel bátorkodom Exelleneiádat kérni, miszerint elenyészhetetlen becsű történeti értekezései­" A Programból két másolat maradt fenn. Egyik a helytartótanácsi engedélyhez csatolva (ld. fotókópiáját), másik ez Itt, melyet engedélyhez csatolva megküldenek Pestynek. A két példány között az írás és más kisebb formai jeleken kívül egy vonatkozásban van eltérés: a Pestynek megküldött példányon a másoló a „14. sz. Nemzéktan (geneológia)" — kifelejtette. TM gr. Mikó Imre „az erdélyi Széchenyi". Élénk politikai tevékenysége mellett kora rangos történetkutatója. Szinte minden korabeli erdélyi kulturális alapítvány mecénásai között megtaláljuk. Jelentós szerepet játszik később a Történelmi Társulat megalapításában, melynek 1867—1876 között elnöke is lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom