Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278

1290 GLATZ FERENC Pest. 1865. február 21. Pesty Frigyes Ráth Károlyhoz írott újabb levelében kifejti az egyetemes történeti tájé­kozódás fontosságát, s kéri Ráthot, igyekezzék a Dunántúli Történetkedvelők összejöve­telén minél nagyobb támogatást biztosítani a lap ügyének. Pest 1866 február 21-én Kedves barátom! Megkaptam szives meghívását és sajnálattal kell erre válaszolnom, hogy én nem tartozom azon szerencsések közé, kik rendes hivatalukból 3 — 4 napra szabadulhatnának. E szerint nem is szükséges az időjárás kedvezőtlen voltára hivatkoznom. Thaly Kálmán75 és Csukássy7 6 szintén nincsenek azon helyzetben, hogy Repce-Szemerén a gyűlésre meg­jelendjenek. így állván tehát a dolog, annál többet várunk most kedves barátom ügyes közbe­vetésétől. Felkérem tehát, hogy a történelmi lapot szellemileg, anyagilag amennyire lehet biztosítsa. Miként tegye azt, arra nézve felesleges volna Önnek tanácsot adni. A lap programja egy korábbi levelemben foglaltatik nagyobb vonásokban. F. év január 7-én kelt becses soraiban Ön a Koszorú alakját magáévá teszi, — ennek örvendek. Címe lehetne: Történetkedvelők Lapja, — vagy Történetmívelők lapja, — vagy: Magyar Történetkedvelő. Többi tartalmára nézve engedjen meg tisztelt barátom, hogy néhány észrevételt tegyek. Először is keveslem azt a holnaponkinti 2 ívet, — abba nem sokféle férne be, és mi célunkat tévesztenék. Valamint a Koszorú alakját fogadtuk el, úgy szeretném, hogy miként ez, történeti lapunk minden száma egy ív ciceróból és 1/2 ív garmondból álljon. Már erre nézve inkább engedek tervemből, vájjon holnaponkint 4 vagy csak 3 szám adas­sók-e ki, noha szeretném, ha hetenkint jelenhetnék meg. Nagy súlyt helyezek arra, hogy abba, a világtörténeti irodalomnak engedjünk tért. Távol legyen tőlem, hogy a magy. tört. t mellékessé akarjam tenni, — ez mindig kiváló fáradságunk tárgya lesz. De az általános történetet azért szeretném figyelembe venni, inert nehezemre esett mindig, jobb íróinknál is gyakran tapasztalni tájékozatlanságukat az általános tudományok mezején, ós az úgynevezett megyeház ablakából való bölcselke­dést, félszeg, szűklátkörű felfogást. Szemlészetünk az ált. történet mezején sajátképeni magyar történetünket alig alig fogja új adatokkal gazdagítani, de a felhozandó példákból tanulni fogjuk miként kell történetírni, az az a történetírás művészetét, valamint azt, mily eszmék foglalkoztatják a külföld remek íróit és mikép öntik szép alakba a kiaknázott anyagot. Ha még korábban nem tettem volna, most jegyzem meg, hogy ón a munkatár­sakat minél jobban díjazni kívánnám, hogy szerkesztői tárcám mindig bővelkedjen érte­kezésekkel. Bajos dolog volna, ha a véletlenség vagy a szükségérzete szerkesztené a lapot nem pedig a szellemi célszerűség. Közönségünket nem szabad kifárasztanunk oly cikkekkel, melyekre a német azt mondaná: Nothnagel. Emich egy oly számot, mint a Koszorú kiállít 42 f. 80 krajcáron, Kocsi, Ebkövy és Galgóczy nyomdája 41 frton. Vájjon elegendő volna-e ily formán 500 előfizető, a lapnak fél évi 5, egész évi 10 forintos ára mellett? A Koszorú ára 12 forint. Csak ennyiből állnak észrevételeim, és bocsássa meg kedves barátom, ha sok feles­leges szóval kissé untattam. A gyűlés eredményét kérem velem közleni, — legjobb ha személyesen lehetne szerencsém önhöz. Addig is az ég minden áldását kívánom önnek, engem pedig tartson szives emlékében, ki szeretettel és tisztelettel maradok igaz barátja Pesty Frigyes Hát a Győri füzetek hol akadtak fenn ? 75 Thaly Kálmán a történetkedvelökhöz tartozik, Ráth igen jó viszonyban van vele. Ekkor tanárkodik Pesten, gyakran találkozik Pestyvel. (Vö. R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán történetírása.) Csukási Károly Ráth rokona. Ö ajánlotta Pesty Frigyesnek még Temesvárott, hogy legyen gondja az ott nevelősködő fiatalember fejlődésére (Ráth Károly—Pesty Frigyes é. n. OSzKK Levelestár). Pestyvel együtt a fő­városba kerül, s a Századok 1865-ös előkészítésénél tevékenykedik. A Dunántúliak köréhez tartozik, de hamarosan szembefordul velük, bírálva „tehetetlenségüket", s hogy többszőr megszavazzák a megalakulást, s ,,3 hónaponként elmondják terveiket", de a megvalósítás elmarad. (Csukási Károly—Ráth Károly. 1865. júl. 28. MTAKK Ráth Károly elvelezése I.). Jogi tanulmányai után újságíró, s már 1865-ben az ellenzéki írók között találjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom