Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
1282 GLATZ FERENC a tartalom és az előállítás egyes kérdéseire vonatkozóan. Mint az itt közölt dokumentumok is mutatják, levélváltásukban felbukkan a korabeli magyar történész közélet- és történelemszemlélet számtalan problémája — s ha gyakran különböző megközelítésből is — azok megválaszolásának igénye. Ráth nemesi születésű győri „levéltárnok", aki hű 1848—49 eszmevilágához, aki noha csak „8 iskolát" végzett, önműveléssel széleskörű ismereteket szerez a diplomatikában. Politikai álláspontja, felfogása s egész tevékenysége a liberális magyar középnemesség haladó elemeinek jegyeit viseli magán. Pesty, a polgári származású, a szabadságharc mellett következetesen kitartó, több külföldi országban megfordult értelmiségi, mind élményanyagában, mind érdekeit tekintve az egyre erősbödő hazai polgári értelmiségi réteghez kötődik, és gondokodásában sok rokon vonás fedezhető fel a korabeli irodalmi ellenzék eszméivel. Ö a hatvanas évek magyar társadalmának egyik legfontosabb kérdésére, a „nemzeti" és a polgári értelemben vett „egyetemesen emberi" gondolatának, a kor tudományos és politikai irodalmában gyakran egymással szembe állított téziseinek helyes összhangban tartására keresi a megoldás útját, amikor a folyóirat tartalmi kérdéseire sort kerítve az „általános történet" leendő ismertetését oly fontosnak tartja.2 5 Amikor fejtegetésére Ráth azt válaszolja, hogy ,,. az én véleményem szerint kizárnám a világtörténelmi irodalom ismertetését, csak oly külföldi munkákat ismertetnék, mellyel kissé vagy igen belevágnánk hazánk történetébe",2 6 Pesty szinte programszerűen fogalmazza meg a „megyeház ablakából való bölcselkedést, félszeg, szűklátókörű felfogás" elvetését.2 7 A vitában nem elsősorban a kedves és hű barát felfogása ellen emel szót, hanem az európai fejlődésre való kitekintés mellett tör lándzsát. A kérdés megítélésének fontosságát mutatja, hogy a fiatal jurista-újságíró Csukási Károly — ki ekkor Pesty közvetlen munkatársa — levelet ír ez ügyben rokonának, Ráth Károlynak: „Mi Károly bácsi véleményét tanácskozás alá vévén miután másokat is meghallgattunk azon meggyőződésre jutánk, hogy egy lapnak, mely a művelődés, a tudomány terjesztését tevé feladatává lehetetlen oly isolált helyzetben maradnia, miszerint a külföld munkásságára ne reflectálna. . ,"2 8 Pesty érzi a hazai történetírás más fogyatékosságait is; a külföldtől a „történetírás művészetét" akarja megtanulni s e kapcsolatot arra felhasználni, hogy ,,. . . tájékozódva legyünk az őket foglalkoztató eszmékről". Az „eszmékben való tájékozódás" igénye a Világos utáni fiatal történésznemzedék jelentős részének állandó törekvése. Noha a korabeli nagy könyvtárainkban a kortársi európai irodalom nagyszámú szakkönyve, divatos regénye megtalálható volt, mégis az európai műveltség kiszélesítésének fontosságát a kortársi irodalom állandóan hangsúlyozta. Amikor például Fraknói néhány hónap múlva a tervezett történeti lap megindításával kapcsolatban ír Pestynek, a folyóirat egyik hivatását éppen abban látja, hogy „. . .históriai irodalmunkat az adatgyűjtés stádiumából kiemeli, s azt a világirodalom magas színvonalára emelni segítse".29 25 Iratok 1, 3. 26 Iratok 2. 27 Iratok 3. 28 „Magasabb álláspontot kell elfoglalnunk, hogy annál inkább ismerjük helyzetünket, nyerjünk áttekintést a létezők felett, — az idegen művek ismerete nem zárja ki a hazai történet nagyságának tudását, mívelésének nagyobb dimensiokbani emelkedését ..." — írja ugyanitt, bírálva Ráth álláspontját. Csukási Károly — Ráth Károly. 1861(5). febr. 20. MTAKK Ráth Károly levelezése. Csukásiról ld. a 76. sz. jegyzetet. 29 Fraknói Vilmos — Pesty Frigyes. 1865. máj. 8. OSzKK Levelestár.
