Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278

KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI FOLYÓIRAT INDÍTÁSÁRA 1865-BEN 1279 foglalkozni. Nagy Iván és Knauz Nándor „Magyar Tudományos Értekezője",2 Pesty Frigyes Temesvárott kiadott „Delejtű"-je, a Ráth Károly és Rómer Flóris szerkesztésében megjelenő, a Dunántúli Történetkedvelők munkásságára alapozott „Győri Történelmi és Régészeti Füzetek"3 történelmi értekezései, forrásfeltárásai már a történelmi szaksajtó kialakítása iránti igényt s a lehetőségek érlelődését jelezték. Az egyéni kezdeményezők közül kétségtelenül Pesty Frigyes rendelkezett a legnagyobb újságírói gyakorlattal, legszélesebb politikai látókörrel. A Temesvár gyárvárosi szíjgyártó mester fia 1823-ban született, s a helyi gimnázium elvégzése után jogot tanul, majd szülővárosában bánsági hadi kormányzósági gyakornok. Aktívan bekapcsolódik a város szellemi életébe. Mindennapos vendége a német nyelvű színházi előadásoknak, állandóan olvas. Naplója tanúsága szerint Kisfaludy, Jósika mellett forgatja a német nyelven megjelenő gazdasági, gazdaságpolitikai szakirodalmat, otthonosan mozog kora modernnek számító történeti elméleti irodalmában. Hozzáértésre valló megjegyzéseket találunk feljegyzései között pl. Burckhardt legfrissebb munkáiról, a nemzetiségi kérdés történeti megközelítéséről. 1842—43-ban verseket, elbeszéléseket ír, ugyanakkor lelkes szavakkal szól a Kereskedelmi Társaság eszméjéről, Kossuthról, Wesselényiről, a magyar nyelvű kultúra támogatásáról.4 1849-benaHadügvmimsztérium igazságügyi osztályán dolgozik, a szabadságharc bukásáig kitart a kormány mellett, majd rövid időre emigrál. Hazatérte után bebörtönzik. 1850-ben, szabadulása után a temesvári kereskedelmi és iparkamara titkárává választják a gazdasági, adminisztratív kérdésekben jártas „nagyműveltségű hazafit". A kamara képviseletében az 50-es években megfordul Bécstől Londonig Európa több fővárosában. 1857-ben a temesvéri Gazdasági Egyesület titkára lesz, majd a város polgármesterének akarják választani; energiájára jellemző, hogy marad ideje még gazdasági és politikai tárgyú cikkeket írni a helyi és fővárosi lapokba. Múltja, politikai állásfoglalása és nem utolsósorban kitűnő tolla ismert publicistává emelik.5

1858-ban megindítja Dél-Magyarország első magyar nyelvű lapját, a t ,,Delejtű"-t, melyben — mint egy 1857 decemberi levelében írja — helyet kíván adni politikai, természettudományi, történelmi és jogtudományi kérdéseket tárgyaló írásoknak is.6

Szerkesztőként kiterjedt levelezést folytat. 2 „A nemzeti irodalomnak szüksége van olyan tudományos folyóiratra, mely . . . a tudományok fejlődésének küzdelmeiben és vajúdásaiban az eszmék tisztulására ós a kinyomozott eredmény megszilárdítására irányozza öntudatos törekvését ..." — fogalmazza meg folyóiratának feladatát a szerkesztő Nagy Iván. (Magyar Tudományos Értekező. 1862.1. köt. 1. füz. 5. 1.) 3 Vö. Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága. Századok, 1965. 4— 5. sz. 849 — 850.1. 4 Pesty Frigyes: Mein Tagebuch. TI. köt. 1130—1152. 1. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban OSzKK) Quart. Germ. 967. Az 1843 — 48 közötti évekre vonatkozó feljegyzéseit tartalmazza: Pesty Frigyes: Naplóm. I—II. köt. OSzKK. Quart. Hung. 2580. Dr. Berkesi István: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár. 1900. 101. 1. 5 Ortvay Tivadar : Emlékbeszód Pesty Frigyes rendes tagról. Bpest. 1891. 2—6. 1. 6 Pesty Frigyes Leveleskönyve 1856 — 1859. 188. 1. 1857. dec. 2. OSzKK Fol. Hung. 2134. A Delejtű 1858—1862 között jelent meg, célkitűzéseit Pesty a „Szerkesztői előszó"ban így határozza meg: „A Delejtű jelentősége a fennebbiek következtében részint abban fekszik, hogy oly vidéken jelenik meg, hol eddig semmi nemű magyar közlöny nem volt; részint abban, hogy a tudományt és az anyagi érdekeket egymás mellé állítván, azon irányt mutatja ki, melyen haladva, jelenleg még egyedül várhat a magyar névre dicsőség, a nemzetre közjólét; értjük a nemzeti mivelődést és vagyon szaporítását." Delejtű, 1858. júl. 6. I. évf. 1. szám.