Századok – 1966

Közlemények - Szinai Miklós: Bethlen István a Szkoropadszki kapcsolatai 1218

J 228 SZINAI MIKLÓS Az ukrán ellenforradalmi csoportoknak a korabeli Európában az adott különösebb jelentőséget, hogy diverzáns tevékenységük nemcsak több keleteurópai államot, Lengyelországot, Romániát és Csehszlovákiát érintette, de a nyugati hatalmak, majd a németek is szerepet szántak nekik fel-felbukkanó szovjetellenes terveikben. Harmad-, de nem utolsó sorban az ukrán ellenforradalom ambíciói kapcsolódtak Európa egyik központi hatalmi ellentétéhez, Franciaország és Németország politikai és diplomáciai harcához és ezen belül e hatalmak ellentétes kelet-európai politikájához. A Szovjetunió elleni intervenciót tervező egyes francia körök egy győztes háború után olyan nagy Lengyelországot kívántak létrehozni, mely egy államszövetség keretében teljesen befolyása alá vonta volna Ukrajnát. Egy ilyen nagy Lengyelországban láttak volna megfelelő ellensúlyt nemcsak a megcsonkított Szovjet Oroszországgal, de Németországgal szemben is. A szintén a Szovjetunió széttörésére spekuláló német körök egy Lengyelország rovására megnövelt, de teljesen német befolyás alatt álló vazallus államot szerettek volna teremteni Ukrajnából. Mi keltette fel 1928 végén, 1929 elején a Bethlen-kormány fokozottabb érdeklődését az ukrán emigráció iránt?6 1928 nyarán az újságok is többször foglalkoztak Le Rond francia tábornok kelet-európai utazásaival. Tárgyalásai magukra vonták a korabeli nemzetközi diplomácia, főleg a kelet-európai kormányok, köztük a magyar kormány figyelmét is. Prágából származó magyar diplomáciai jelentés szerint Le Rond a francia hadseregben hosszabb ideig a tüzérségi muníció szakreferense volt. Rokonságban állott a legnagyobb francia nehézipari és hadiipari konszern vezetőivel, a Schneider-családdal.7 Diplomáciai és sajtójelentések szerint,8 minthogy a Schneider-Creusot érdekeltség 65%-át birtokolta a nagy cseh fegyvergyár, a Skoda-Művek részvényeinek, a tábornok cseh és román tárgyalásai arra irányultak, hogy a Skoda-gyár és a román állam közötti megállapodással kiépítsék a román arzenált. Minderre azért volt szükség, hogy katonailag jobban alátámasszák a franciák által forszírozott szovjet-ellenes lengyel — román együttműködést, ami az alapja lett volna a kelet-európai államok szovjet-ellenes összefogásának. „Információim szerint — írta a belgrádi magyar követ — Franciaország vette volna át azon háború előtti osztrák-magyar és német politikát, mely Oroszország gyöngítését célozta és Brestlitovszkig egy dél-orosz ukrán állam megalakításával kacérkodott. Ez állítólag most Franciaország kedvenc gondolata, melyet alátámaszt Csehország, Lengyelország és Románia. E terv barátságos fogadtatásra talált volna Prágában, hol bizonyos mértékig utánozzák Bécs politikáját Moszkva és Pétervárral szemben. Pilsudszkynak pedig ambíciói állítólag még megközelítőleg sincsenek kielégítve. Pilsudszky szerint Lengyelország még messze van attól, hogy történeti határait elérte volna és egy francia égisz alatt megalakítandó új ukrán állam segítségével Lengyelország 6 A magyar külügyminisztérium 1922-től 1941-ig figyelemmel kísérte az ukrán ellenforradalmi emgrációt és a vele kapcsolatos politikai terveket. A Külügyminisztérium Politikai Osztályán 33. tétel szám alatt külön dossziéja volt az ún. Ukrán-kórdósnek. Természetesen számos jelentés foglalkozik ezzel a kérdéssel az érdekelt országok fővárosaiból küldött magyar diplomáciai jelentésekben is. A Külügyminisztérium Politikai Osztálya reservált irataiban szintén a 33-as tétel, továbbá a 7/a, 7/b és a 10, 11. és a 11/a sz. tételekben találhatók ezzel a kérdéssel foglalkozó iratok. 7 OL Küm. pol. 33 — 1928 — 2974. 8 OL Küm. pol. 33 — 1928—2974—3355. — Pesti Napló 1928. okt. 23. — Magyarság, 1928. okt. 24.