Századok – 1966
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1034
1044 FOLYÓIRATSZEMLE 1044 hatása alatt előbb semleges álláspontra helyezkedett, majd 1868-ban korlátozó ellenintézkedések megtételére is kényszerült. — A bibliográfiai rovat Kerényi András, Kovrig Ilona, Korek József, Hazai György és Gáldi László tanulmányait ismerteti. — K. ASSOCIATION INTERNATIONALE D'ETUDES DU SUD-EST EUROPÉEN. BULLETIN. 1965. 1. sz. — A folyóirat beszámol a délkelet-európai kutatásokat irányító szervezet Irodájának 1964. november 30. — december 3. közt Bukarestben tartott második üléséről ós a szervezet egyes bizottságainak teendőiről hozott határozatáról (5—11.1.). — ANDRÉ MIRAMBEL: Délkelet-európai beszélt irodalmak és általános irodalom (31—37. 1.) az itteni népek nem írott irodalmának középkori eredetére utal, hangsúlyozza a reális emberi elem szerepét az irodalmi alkotásokban, a közösség formáló szerepét, az alkotásokból áradó harcos nemzeti szellemet. — VIRGIL CÂNDEA: Közös román—arab kultúrpolitika a XVIII. század első felében (51 — 56. 1.) a Brâncoveanu és Maurocordato fejedelmek idején a két román fejedelemségben nyomtatott arab nyelvű könyvek vizsgálata alapján megállapítja, hogy ezeket a sziriai és libanoni pravoszláv vallású arabok számára nyomtatták, azok kezdeményezésére, s céljuk a katolikus befolyás ellensúlyozása volt. Ezért nyomtattak egyházi szövegeket és azokat magyarázó népszerű munkákat. — N. ISZTORICSESZKI PREGLED 1965. 5. sz. — JORDAN NIKOLOV: A Proletár Szabadgondclkodók Szövetsége (1931. okt. 14.— 1931. máj. 19.) (3 — 30. 1.) ismerteti a Proletár Szabadgondolkodók Internacionálójának részeként működő szervezet részletes történetét, az egyházat támogató hivatalos politikával való szembenállását, nagy felvilágosító tevékenységét. A Szövetség ugyan túlzott forradalmiságával, kampányszerűségóvel, a szovjet ateista propaganda egyszerű másolásával különösen eleinte elszigetelte magát a tömegektől, de mégis széles körben hatott és sok harcost nevelt a kommunista párt számára. — FANNY G. MILKOVA: Az oszmán földbirtoktörvényhozás fejlődése és jellege 1839-től 1878-ig (31 — 55. 1.) a legfontosabb intézkedések részletes elemzésével arra a megállapításra jut, hogy a Tanzimat reformjai csak a burzsoá tulajdonjog egyes elemeit vitték be a lényegében továbbra is feudális jogrendbe. A török magánjogi rendszer polgári átalakulása csak az első világháború után megy végbe. — JONO MITEV: A prágai bolgár kommunista diákcsoport tevékenységéből az 1923-as szeptemberi felkelés után (56 — 60. 1.) sok adattal igazolja, hogy az osztályharc a Prágában tanuló bolgár egyetemi hallgatók körében is folyt. A kommunista diákok a bulgáriai fehér terror letartóztatott áldozatain akartak segíteni, ill. a terror miatt szenvedők számára anyagi segítséget gyűjteni. — KRUMKA SARÓVA ismerteti a jugoszláviai levéltárakban a bolgár nemzeti felszabadító mozgalomra vonatkozó anyagot (130—136. 1.). - N. IZ VESZTI JA NA ARHEOLOGICSESZKIJA INSZTITUT 1965. 28. köt. -CVETANA DREMSZIZOVA-NELCSINOVA : Omurtag aulja a Ticsa felyó partján (5 — 23. 1.) az 1960—1962 során folytatott ásatások eredményeit foglalja össze: a 822-ben épült palota mellett még 989 utáni, ill. XII—XIII. századi építkezések nyomait is fel lehet találni. Részletesen ismerteti a lelet-anyagot. — TODOR GERASZIMOV: Oeorgi Terter pénzei félholddal, csillaggal és arcmással (25 — 30. 1.) az 1280—1291 uralkodott bolgár cár 6 rézpénzót ismerteti, amelyeknek emblémáiban a tatároktól való politikai függés elismerésének a jegyeit látja. — ZSIVKA VÂZSAROVA: A Gibrica és Ogoszta folyók völgyeinek középkori leletanyagai (231 — 246. 1.) kilenc, 1963 során feltárt település leletanyagát vizsgálja, a IX — XI. századra datálja és széleskörű analógiák alapján szláv eredetűnek tartja. — TODOR GERASZIMOV ismerteti az 1964-ben talált bulgáriai pénzleleteket (247— 252. 1.). — N. LE MOUVEMENT SOCIAL 1965 júl. — szept. (52.) sz. — FRANÇOISE BÉDARIDA: A szocializmus és a nemzet: James Conolly és Írország (3 — 30. 1.) utal arra, hogy a századforduló nemzetközi munkásmozgalmának, s főként az angol s ír forradalmi mozgalomnak ezt az ismert alakját az újabb kiadványok ellenére meglehetősen eltemették, holott az általa érintett, felvetett kérdések mind a mai napig nagyon élőek. Conolly munkásságában a szocializmus, a hazafiság ós a katolicizmus hármasának összeegyeztetésére tett kísérletet emeli ki. Conolly a nacionalizmust és internacionalizmust úgy hangolta össze, hogy az elnyomott ír nemzet felszabadítását tekintette egyúttal az internacionalizmus gyakorlati magvalósulásának. Az ír nemzeti függetlenségi harcok történetét ő maga írásban többször megelevenítette, de ebből egyúttal olyan tanulságot szűrt le, hogy az ír polgári vezetők osztálykorlátaik miatt gyakorta elárulták a nemzeti függetlenség ügyét. Éppen ezért a nemzeti függetlenség kivívását csak a néptömegek kezében látta