Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1034

IOLYÓIRATSZEMLE 1039 d^browai medencébe. 1876—1877-ben két részvénytársaságot hoz létre a francia tőke a Lengyel Királyságban, amely nagyrészt elvégzi az itteni iparvállalatok rekonstrukcióját, az egyik a későbbiekben is folytatja a beruházásokat, a másik a profitot kiszállítja Franciaországba, tehát félgyarmati kizsákmányolást valósít meg. — ALEKSANDRA TYMIENIECKA: Szakadás a Lengyel Szocialista Pártban 1928-ban (811 — 836. 1.) az 1926-os államcsíny utáni fejlődést ismerteti, amikor a Lengyel Szocialista Párt ellenzékbe vonult Pilsudski diktatúrájával szemben. Ez nagy vitát vált ki a párton belül, a varsói pártszervezet (J. Moraczewski hatására) néhány más városéval együtt Pilsudski oldalára állt, a párt többsége azonban, különösen a szakszervezetek és az ifjúság, vele szemben foglaltak állást. Amikor Moraczewski a párt engedélye nélkül belép a kormányba, 1928 őszén szakadásra kerül a sor a két irányzat közt, a Moraczewski-vezette kisebbség új pártja felveszi a régi elnevezést: Lengyel Szocialista Párt (PPS)—forradalmi frakció. — EUGENIUSZ HUMENIUK: Tadeusz Koéciuszko ismeretlen kézirata (897 — 900. 1.) egy francia nyelvű emlékiratot publikál a lvovi egyetemi könyvtáranyagából, amelyet Koáciuszko 1814-ben Párizsban adott át Adam Czartoryski hercegnek, s ebben a vallásra vonatkozó, a felekezetiségen felülemelkedő nézeteit fejti ki. — SBAWOMIR KALEMBKA: A Lengyel Demokratikus Társaság vezetői és tagjai (901 — 917. 1.) kiegészítéseket hoz Marian Tyrowicz 1964-ben megjelent bibliográfiai gyűjteményéhez, amely az 1830 után az emigrációban mfit ködő burzsoá demokratikus szervezet egyes részvevőinek az életrajzát foglalja össze. — ZBIGNIEW WÓJCIK ismerteti a IV. (Rettegett) Iván közigazgatási reformjára, az opricsnyinára vonatkozó újabb, elsősorban szovjet, kisebb részben nyugati irodaimat (919 — 929.1.). — STANISLAW SAMSONOWICZ: Babeuf körül (931 — 935. 1.) a Babeufre vonatkozó újabb irodalmat tekinti át. — N. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1965. 4. sz. — ANDRZEJ POPPE: Tanulmányok az orosz egyház legrégibb történetéről. III. rész. A csernyigovi metropólia (557 — 569. 1.) egy XI. század végi bizánci forrás s Borisz és Gleb legendája alapján megállapítja, hogy Csernyigovban is alakult metropólia, élén Neofit metropolitával. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy Bölcs Jaroszláv halála (1054) után Csernyigovban Szvjatoszlav komoly hatalomra tett szert, s a bizánci császár ezért nevezett ki metropolitát mintegy képviselőjeként. A metropólia Neofit halála után valószínűleg Vszevolod egyeduralmának a megerősödése miatt 1078 után megszűnt. — MILORAD EKMECIC: Külső tényezők a balkáni forradalmak érlelődési folyamatában, 1849 — 1878 (570—594. 1.) az európai liberalizmusban és a nagyhatalmak politikájában látja ezeket a külső tényezőket, a szocializmus alig hatott, hiszen ehhez a társadalom még fejletlen volt. A Balkán gazdaságilag Ausztriától volt függő helyzetben, s ez igyekezett elzárni az egyéb európai befolyások elől, különösen a Krími háború idején fél a törökellenes felkeléstől, mert ez tovább terjedhetne a birodalom területére is. 1856 után Oroszországban látja a nagyobb ellenfelet, 1868-után ismét a nyugati liberalizmusban, amelyet ekkor az olasz egységmozgalom képvisel. Az Ausztria-Magyarország által elnyomott balkáni mozgalmakban az olasz eseményekhez hasonlóan a szerző elvetélt forradalmat (rivoluzione mancata) lát. — TERESA MONASTERSKA: A Nemzeti Munkásszövetség az Alkotmányozó Sejm választásainak időszakában (1918 december—1919 január) (695—625. 1.) az 1905 óta szereplő munkáspárt helyzetét vizsgálja: ellenezte a szocializmust, a burzsoázia politikáját támogatta (a nemzeti demokrata pártét), de minthogy ez az adott pillanatban ellenzékben volt, nem tudott nyiltan melléje állni, s így egyszerre harcolt a Lengyel Szocialista Párt és a nemzeti demokraták ellen. A január 26-i választásokon 15 mandátumot kapott (a szavazatok 2,2%-át), Varsó kivételével éppen a régi proletár központok mind erre a pártra szavaztak. Csak szórványosan akadt kispolgári szavazója. Ez lehetetlenné tette, hogy a p árt túlságosan jobboldali irányban tolódjék el. — ZBIGNIEW LANDAU: A lengyel ipar helyreállításának kulcsproblémái az első világháború után (626 — 643. 1.) képet ad a lengyel ipart ért háborús károsodásokról, ezek következtében az egykori Lengyel Királyság területén (amely a legtöbbet szenvedett a háborús cselekményektől) 1919-ben a háború előtti munkáslétszámnak csak a 15%-át foglalkoztatták. A tőke húzódozott a beruházásoktól, az államosítástól vágy újabb forradalomtól való félelmében, ezért a kormánynak kellett hozzálátnia a rekonstrukcióhoz, s ennek első lépései 1919-ben meg is történtek, már csak a forradalommal fenyegető munkanélküliség elhárítása érdekében is.— OSKAR BARTEL összefoglalja a Zwingli és Kálvin lengyelországi hatására vonatkozó adatokat (644 — 650. 1.). — A vita-rovatban MAMAN TYROWICZ: A Lengyel Nép (1837 — 1846) szervezeti fejlődésének néhány kérdése a legújabb történetírás tükrében (651— 667. 1.) az emigráció utópikus szocialista irányzatait tárgyaló munkákat ismerteti.— HENRYK ZIELINSKI: A nyugat-német tör-