Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005
1022 FOLYÓIRATSZEMLE 1022 ségük lehet fokozati, de semmiképpen sem elvi vagy végleges. E különbség végül is onnan ered, hogy a társadalmi jelenségek sokkalta komplexebbek az addig ismert leginkább komplex természeti jelenségeknél is: olyan probléma ez, mely az egész történettudomány tudományosságának egyik központi kérdése. — V. K. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ. XIV. évf. (1965) 4. sz.: ENTZ GÉZA Az ercsi bencés monostor c. tanulmánya a teljesen elpusztult és csupán néhány faragott kövében és az alapfalakban megmaradt kolostor művészeti jelentőségét ismerteti. A kolostort a XII. század végén Tamás nádor építtette a bencések számára: a templom művészi stílusa az összes jelentős XII. századi királyi, királytól függő, vagy az udvarral kapcsolatos műhelyekével (Pécs, Somogy vár, Székesfehérvár) rokon: időben ós művészetileg is mintegy közvetítve a XII. század közepi érett és a század végén Esztergomban induló késői román királyi, ill. a királlyal kapcsolatba hozható építő ós szobrászati tevékenység között. — ROZVÁNYINÉ TOMBOR ILONA egy XVII— XVIII. században tevékeny ötvöscsalád, a Komárom megyei Pécsvárady-ak történetét ismerteti néhány alkotásuk (református templomi edények) bemutatásával. — SOMOGYI ÁRPÁD a XVIII. század második és a XIX. század első felében élt székesfehérvári ötvösök tevékenységét ismerteti feltalálható műveik jegyzékével: jól mutatják ezek egy ötvöscéh hatósugarát és foglalkoztatottságát, — bár a megmaradt munkák elsősorban egyházi jellegűek. — A szám közli Koós JUDIT Kozma Lajos helye és szerepe a XX. sz.-i művészettörténetben című kandidátusi vitájának anyagát: MIHALIK SÁNDOR és POGÁNY Ö. GÁBOR opponensi véleményei tanulságosan mutatnak rá iparművészet és általában a művészet egymás közötti és a társadalommal való kapcsolatára, s a burzsoá mecénások nemegyszer haladó kezdeményeket támogató szerepére az imperializmus korában stb. — V. K. NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK. 8. évf. (1963) 3 — 4. sz. (A címlapján 2—4. számnak jelzett, 1964-ben megjelent számot 1965: 986. lapon ismertettük): MOLNÁR ISTVÁN A hbellusok adatai a Nyikómente gazdaságnépra-jzának tanulmányozásához c. tanulmánya elöljáróban megállapítja, hogy bár a gazdaságnéprajzi vizsgálatok általában a vizsgált jelenség élő anyagából és hagyományból szerzik adataikat, sok esetben mégis szükséges történeti dokumei.tumok vizsgálata is, melyet a néprajzi kutatás azonban eddig igen kis mértékben alkalmazott. A tanulmány a libellusoknak, az unitárius egyházközségek kurátori számadáskönyveinek alapján nyújt adatokat a községi erdő- és legelőgazdálkodás megismeréséhez a XVIII— XIX. század fordulójától a XIX. század hetvenes éveiig terjedő időszakban. Erre az .dószakra esik a kettős határrendszerről a hármas határra való áttérés, az 1820—1830-as évek fordulójára pedig a közös községi erdők felosztása. A továbbií.kban a tanulmány a termelési munkafolyamatok megismeréséhez nyújt adatokat. — TÓTH JÁNOS Lóorvoslások c. alatt egy XVIII. századi állatorvosi könyvet ismertet. —• GYÖRGYI ERZSÉBET tanulmányának első része a házasság mint társadalmi intézmény beilleszkedését vizsgálja a bukovinai székelység társadalmi életébe; ilyen értelemben tanulmányozva a párválasztást, az udvarlást (kiemelve osztályvonatkozásait) s a házasság anyagi megalapozását. A tanulmány második része a lakodalmi szokások monografikus összefoglalása. — KATONA IMRE Kártyajátékok — kártyázás kubikosmunkán c. cikke megállapítja, hogy míg a hagyományos keretek között élő parasztság morális felfogása elítélte a kártyázást, a paraszti életformából kiszakadt kubikosok körében a XIX. század végén, átvéve a polgárságtól, elterjedt a kártyázás szokása. 9. évf. (1964) 1. sz. (Megjelent 1966-ben) : IGAZ MÁRIA A szarvaskői ólaskertek c. tanulmánya utal arra, hogy a bükki község jellegzetes példája az ismert sajátos magyar két beltelkes települési formának. A tanulmány elkülönítve viszgálja a belső telek két típusán, a szálláskertben (itt épület nem volt) és az ólaskertben (ahol külső gazdasági épületek voltak) folyó termelési módszereket. A kutatás huszadik századi állapotokat vesz alapul, de az egri káptalan iratai alapján részletes történelmi visszatekintést is ad a XVI. századig. — TAKÁCS LAJOS Mese és olvasmány egy mesefenntartó közösség életében c. tanulmánya a rendszeres közösségi népmesemondás elhalását vizsgálja a századfordulón Várong község példáján. Megállapítja, hogy a feudális termelés viszonylag alacsony munkaintenzitást kívánt s jelentős szabad időt hagyott a parasztoknak. E mellett a munkatevékenység nagy része közösen folyt. A tartósan együtt dolgozó emberek bőséges pihenőidőiket mesehallgatással töltötték. E mesehallgató közösségeket a kapitalista termelés magas munkaintenzitása és a munkatevékenység individualizálódása bomlasztotta fel. — BODGÁL FERENC Kcvács limitációk Magyarország északi területéről a XVII—XVIII. századból c. alatt városok,