Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Történettudományi folyóiratok AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE. 1905. VII. évf. 2 — 3. sz.: SÁNDOR PÁL A századforduló agrárstruktúrájának vizsgálatáhcz c. cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a struktúra-vizsgálat hagyományos módja, mely a birtokterjedelem alapján 'történő kategorizálást jelenti, kiegészítendő lenne a tájegységek, gazdaságtípusok, a művelési ágak eltérő struktúrájának, a termelés jövedelmezőségének vizsgálatával. E kutatások fő forrásaként a kataszteri felméréseket jelöli meg, s mintegy példaként be is mutatja 3 község így nyert főbb adatait. Ezekből kiderül, hogy a birtokkategóriák önmagukban még nem szabták meg a birtokok tulajdonosainak életviszonyait; számos esetben a birtokkategória alapján az agrárproletariátushoz sorolható paraszt jövedelme elérte a középparaszti átlagjövedelmet és megfordítva stb. Kiegészítő vizsgálatok céljára ajánlja még a szerző a családi levéltárak, valamint a megyei árvaszékek iratainak figyelembevételét. — MÉSZÁROS KÁROLY A marcali szocializált mezőgazdasági üzem („termelőszövetkezet") gazdálkodása 1919-ben címmel vizsgálja a jelzett gazdaság körülményeit, a Tanácsköztársaság idején elért eredményeit, problémáit. Megállapítja, hogy ez utóbbiak összefüggtek az inflációval is, alapjukat azonban a földosztás elmaradása képezte, ami a falu passzív ellenállását váltotta ki. A volt uradalmi cselédek erőfeszítése biztosította a munkák elvégzését, noha a kollektív szerződés szerinti bérezés elmaradása az első évnegyedben ennek a rétegnek is csalódást okozott. Az agrárproletárok és szegényparasztok passzív ellenállása miatt kialakult munkaerőhiány azonban a gazdaságot létében fenyegette. — DOLMÁNYOS ISTVÁN A kelet-európai földreformok néhány problémája ( 1917 —1939 ) VII. Bulgária címen ismerteti a Sztambolijszkiféle radikális reform-tervet, majd annak az 1923-i puccs után történt lassú, fokozatos befagyasztását. Megállapítja, hogy az eredeti koncepció irreális volt, mivel Bulgáriában nem állt rendelkezésre annyi föld, amennyit a terv kiosztani kívánt, de alapelveinek félretolására nem ez a körülmény, hanem a Sztambolijszkij-rendszer megdöntése vezetett, ez pedig annak következménye volt, hogy az utóbbi nem mert a kommunistákra támaszkodni, s a kommunisták is vonakodtak megadni rendszerének a szükséges támogatást. Az 1923-i fordulat a korszak földreformjainak történetében a legélesebb; Bulgáriában a reform-terv csak ezt követően válik a többihez hasonlóvá: egy reakciós rendszer megtévesztő manőverévé. Az agrárprobléma megoldásának reális útjára csak a kommunista párt mutatott rá, amikor a kollektivizálás és az iparosítás szükségességét meghirdette. — WELLMANN IMRE Királyi mérték és mérő alá való föld c. tanulmánya kiemeli, hogy a középkor nem ismerte az egységes mértékrendszert. A feudális szóttagoltságnak megfelelően minden vidék helyi mértékeket alkalmazott. A királyi udvar hivatalos használatára azonban nem volt nélkülözhető speciális királyi mértékegység alkalmazása. A tanulmány ismerteti Werbőczy Hármaskönyvének adatai alapján a magyar királyi mértékegységeket. A hosszmértékként szolgáló királyi öl 304,8 em volt; a területmérték, a. királyi hold, 72 királyi öl hosszú és 12 királyi "öl széles földdarabot jelentett; a királyi ekealja 150 királyi holddal volt egyenlő. A tanulmány a királyi mértékek alkalmazását gyakorlati példán (a magyar kamara egy 1715-ben, Dány községben lefolytatott vizsgálatának esetén) megvizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a királyi mértékek csupán elméleti egységek voltak, amelyeket lehetetlen volt pontosan egyeztetni a gyakorlatban használt helyi mórtékekkel. — FEKETE NAGY ANTAL egy, a Zala megyei Zalavár és Kapornak mezővárosok majorsági földjeinek terméseredményeiről kiadott 1589-ből származó termésigazolást ismertet. — BOGDÁN ISTVÁN Háromszáz éves búzaszem az Országos Levéltárban c. cikke a Batthyány-család az Országos Levéltárba került körmendi levéltárának irataiból mel-