Századok – 1965
Tanulmányok - Balogh Sándor: A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből 458
A M КI' ÉRTELMISÉGI POLITIKÁJÁRÓL 465 reform maradéktalan végrehajtását és a föld-visszavételeknél segédkező ügyvédek felelősségre vonását. „Ugyanolyan bűnösnek tekintjük az olyan ügyvédeket, akik a népellenes fasisztáknak az ügyét elvállalják, mint őket magukat. Aki a földhöz nyúl, meghal" — hangsúlyozta az értekezlet.3 1 1946. február 20-án Pécsett 15,000 tüntető a földek visszavétele ellen lépett fel és kifejezte egyetértését a legreakciósabbállami alkalmazottak eltávolításával. A pécsi tüntetés két nap múlva megismétlődött. Február 22-én Győrött tízezres, Szombathelyen pedig húszezres tömeg tüntetett.3 2 Március hónapban a tüntetések, a népmozgalmak még szélesebb körűvé váltak az egész országban. A tüntetők a földreform vívmányainak megvédése és az államapparátus megtisztítása mellett foglaltak mindenütt állást. Sőt egyre gyakoribbá vált, hogy a tömegek, az állami intézkedéseket be sem várva, egyszerűen elkergették a leggvűlöltebb reakciósokat a különböző intézményekből és hivatalokból. Ilyen eseményeknek lehetett abban az időben szemtanúja Szombathely. Kisújszállás, Makó és más városok lakossága.3 3 A népi demokratikus rend híveinek a legnagyobb méretű és jelentőségű fellépésére 1946. március 7-én Budapesten került sor. Budapesten 400,000 tüntető követelte a népi demokrácia vívmányainak megőrzését és a fasiszta reakció szétzúzását.Ismeretes, hogy ennek hatására egyezett bele a Független Kisgazdapárt a munkáspártok, illetőleg a Baloldali Blokk követeléseibe, melyek a Függetlenségi Front programjának a következetes végrehajtására, az államapparátus, valamint az ország gazdasági és kulturális életének a fasiszta, reakciós elemektől való megtisztítására irányultak. Ez utóbbi megvalósításának eszközeként került sor az úgynevezett „B"-lista alkalmazására. A „B"-lista alkalmazásával a MKP kettős feladat megoldását tűzte ki célul. A Horthv-fasizmus idején, de különösen a második világháború éveiben a különböző hivatalok és intézmények alkalmazottainak létszáma igen megnövekedett. Ez nemcsak a bürokrácia kiszélesedéséhez vezetett, hanem egyúttal súlyos tehertételt is jelentett a gazdasági nehézségekkel küzködő ország számára. A ,,B"-lista alkalmazására tehát gazdasági, takarékossági okok is rákényszerítették a fiatal népi demokratikus államot. A létszámcsökkentést azonban úgy kellett végrehajtani, hogy ahol csak lehet, a ,,B"-lista alkalmazásával megtisztuljon a közigazgatás, valamint a gazdasági és kulturális élet a népi demokrácia ellenségeitől. A különböző üzemekben, vállalatoknál és intézményeknél már 1946 márciusában megkezdődött a ,,B"-listák összeállítása. Azok végrehajtására azonban csak május 13-a után kerülhetett sor, mert a kisgazdapárti jobboldal mesterkedései miatt a Minisztertanács csak akkor fogadta el a ,,B"-lista alkalmazásáról szóló rendeletet.3 4 A népi demokrácia ellenségei a ,,B"-listáról szóló rendelet kiadása körüli huza-vonát igyekeztek a saját erőik helyzetének megszilárdítására felhasználni. Nagy segítséget nyújtottak ehhez a Független Kisgazdapárt egyes vezetői is, akik a ,,B"-lista alkalmazását inkább pozíció-harcnak fogták fel, s majdnem mindenütt védelmére keltek — tekintet nélkül a politikai felfogásukra — azok-31 Szabad Nép, 1940. febr. 23. 32 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. 354. 1. 33 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. 356. 1. 34 5000/1946. M.E. számú rendelet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában. Két év hatályos jogszabályai. 1945 — 1946. Bpest, Grill Károly könyvkiadó vállalata. Bpest. 1946. 237. 1.
