Századok – 1965

Történeti irodalom - Vlachović; Jozef: Slovenská med’ v 16. a 17. storoči (Ism. Heckenast Gusztáv) 950

950 TÖRTJÉXETI IRODALOM Szerkezetileg sem kifogástalan a monográfia, főleg az egyes fejezetek, de sokszor fejezetrészek között is helyenként törés mutatkozik, nines meg a kellő logikai kapcsolat, zökkenőmentes átmenet. , y Egészében véve azonban Szazina monográfiája értékes alkotás, jelentős hozzájárulás Románia második világháború utáni története feldolgozásához, nagy segítséget nyújt a népi-demokratikus forradalom kérdései iránt érdeklődők, illetve azt tanulmányozók számára, s jelentős gazdagítása a népi-demokratikus forradalom nemzetközi marxista irodalmának. VÁLYI-NAGY JÓZSEF JOZEF VLACHOVlC: SLOVENSKÁ MED' V 16. A 17. STOROCl (Bratislava, Vjdavatel'stvo Slovenskej akadémie vied. 1964. 328 1.) A SZLOVÁKIAI RÉZ A 16-17. SZÁZADBAN Paulinyi Oszkár kitűnő tanulmányától (A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége. Károlyi-Emlékkönyv, 1933) eltekintve a magyarországi réztermelés történetéről csak kisebb közeleményeket nyújtott eddig a szakirodalom, vagy pedig más irányú monográfiákban szentelt több-kevesebb teret enrek a kérdésnek. így foglalkozik a besztercebányai réztermeléssel úgyszólván minden egyes Fugger-irionográfip, s így adott maradandó értékű feldolgozást a magyarországi réztermelés problémáiról a XVII — XVIII. században Heinrich v. Srbik Der staatliehe Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Theresia c. könyvében (Wien —Leipzig. 1907). Vlachoviè monográfiája tehát mindenképpen hézagpótló munka. A szerző széles levéltári és irodalmi bázison dolgozta fel témáját. Felhasználta a selmeci Bányászati Levéltár mellett a budapesti Országos Levéltár és részben a bécsi Hofkammerarehiv, Vermischte ungarische Gegenstände állagának anyagát, merített továbbá szlovákiai városi levéltárakból és lengyel levéltárakból is. A szlovák és magyar szakirodalom mellett — témájának nemzetközi öösszefüggései következtében — figyelme természetesen kiterjedt a német, francia, angol és lengyel nyelvű irodalomra is; különös elismerést érdemel továbbá a skandináv és holland irodalom részleges felhasználása, s nyomtatásban meg nem jelent magyar és német kandidátusi disszertációk ismerete. A szerző a szlovákiai — akkor magyarországi — réztermelés történetének előadását — az előzmények rövid összefoglalása után — azon a ponton kezdi meg, ahol Paulinyi tanulmányát befejezte, vagyis a besztercebányai rézbányáknak a Thurzó-Fugger társaság kezébe kerülésével, 1495-ben, s 1535-től kezdve válik részletessé, mert ekkor apad el ez eddig bőséges Fugger- iro 'alom. A munka lény-egében 1700-zal, a réztermelésnek a hollandok által nyújtott államkölcsön fedezetéül történt lekötésével zárul, de még rövid kitekintést ad a XVIII. századra is. Ezeket az időhatárokat csak helyeselni lehet: Paulinyi tanulmányához aligha van hozzátennivaló, a Fugger-irodalomhoz is kevés; a XVIII. század szinte áttekinthetetlen forrástömege pedig már egészen más gazdaságtörténeti problémákat vet fel, mint az előző évszázadok. Az 1495 ill. 1535 és 1700 közötti réztermelés történeti feldolgozásának színvonalát megszabják a régebbi szakirodalom hagyományai. Vlachoviè a maga számára kötelezőnek tekintette a hagyományok követelte színvonalat, s általában tartani tudta ezt a mórtéket. Az európai, sőt hetvenként tengerentúli kereskedelmi kapcsolatok, a XVI— XVII. századi politikai és katonai erőviszonyok változásai, a rézkohászat technológiai problémái és termelési adatai összefüggésük természetes rendjében kerülnek előadásra. Részletekbe menően tisztázza a besztercebányai rézvállalat külső történetét, gondosan regisztrálja az egymás nyomába lépő bérlőket, s felderíti, hogy ezek honnan szerezték a vállalkozásukhoz szükséges tőkét, s egyes esetekben hogyan vezették félre nyereségük eltitkolásával a kamarai hatóságokat. Különösen sikerültnek tűnik a réztermelés válságának bemutatása a XVI. század második felében, mint a németalföldi forradalom kitörése nyomán beállott értékesítési válság következménye, s a. Oaram-vidéki rézbányászat hanyatlásának a török terjeszkedést bátorító hatása. Vlachoviè erőssége a rézvállalat külső és belső történetének igen magas színvonalú feldolgozása. Elsősorban ehhez voltak egész Európára kiterjedő irodalmi és a helytörténeti aprómunkáig elvezető levéltári adatai. A réztermelés technológiájának ismertetésében elment addig a határig, ameddig egy történész — kohászati kézikönyvek tanulmányozása és a történeti forrásanyag megszólaltatása segítségével — a maga erejéből eljut-