Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT PAKTUMA A FEJ É R VA R Y - К О RM Ä NN Y A T. 77 tói várt engedményeket. A kihallgatásnak ez a rendkívül merev formája, amely annyira meglepte a koalíciós politikusokat, tehát a király azon vélekedésére vezethető vissza, hogy a koalíció kész kapitulálni, s elvállalja a kormányt a király számára elfogadható feltételek alapján. A koalíció vezető politikusainak audienciája szeptember 23-án zajlott le Bécsben, a császári palotában. Az öt politikus egy üres szobában várakozott a királyra. Ferenc József megjelent, s felszólította őket, hogy vállalják a kormány megalakítását, azon feltételek mellett, amelyek a király számára is elfogadhatók. A feltételek, amelyeket a király egy papírlapról olvasott fel, a következők voltak: 1. ,,a katonai kérdések, amennyiben a vezényszóra és a szolgálati nyelvre vonatkoznak, amelyekre nézve engedmények teljesen ki vannak zárva, és kizárva maradnak, a programból kivétetnek"; 2. ,,a pragmatikai közösség alapja úgy a hadsereg, mint a külügyi képviselet tekintetében, teljesen érintetlen marad"; 3. ,,a 67-es alap revíziója, amennyiben gazdasági vagy egyéb, az Ausztria és Magyarország közti viszonyt érintő kérdésekről van szó, nem egyoldalúan a korona és a nemzet által, hanem csakis a Monarchia mindkét állama között, mindkét kormány közvetítése mellett, és ad hoc kinevezendő parlamenti bizottságok által fog létrehozatni és a király által szentesítendő kompromisszum alapján eszközöltetni". A negyedik és az ötödik feltétel az volt, hogy a koalíció, kormányra jutva, biztosítja az államszükségletek fedezését, továbbá a kétéves katonai szolgálaton alapuló új véderőjavaslat megszavazását. A király befejezésül emlékeztette a megjelenteket arra a felelősségre, amelyet magukra vállalnak abban az esetben, ha mereven kitartanak irreális követeléseik mellett. Egyben felszólította a koalíció vezetőit arra, hogy a továbbiak megbeszélése végett forduljanak a közös külügyminiszterhez, Goluchowski grófhoz. Ezzel a valóban alig öt percig tartó audiencia véget ért. A koalíció vezető politikusai Goluchowskinak tudomására hozták, hogy vele nem tárgyalhatnak magyar belpolitikai kérdésekről, minthogy nem magyar állampolgár. A külügyminiszter helyébe a király gróf Cziráky Béla udvarnagyot nevezte meg. Czirákyval Kossuth Ferenc közölte a koalíció vezető politikusainak állásfoglalását. Eszerint a király feltételei ellenkeznek a koalíciós pártok programjával, azzal a programmal, amelynek végrehajtására választóiktól felhatalmazást kaptak. Ezzel véget is ért Cziráky missziója. A koalíció Vezérlő Bizottsága szeptember 25-i ülésén jóváhagyta az audiencián résztvettek álláspontját, és manifesztumot bocsátott ki. Ebben tiltakozott a király eljárása ellen, kijelentette, hogy az ellenkezik a parlamenti szabályokkal, s a nemzet akaratának súlyos korlátozására vezet. A királynak az az óhaja, hogy a 67-es rendszer minden megváltoztatásába bevonandó az osztrák fél is, hangsúlyozta a nyilatkozat, ellenkezik a kiegyezési törvénnyel. A manifesztum végezetül a nemzet erőinek egyesítésére s az alkotmány megvédésére hívott fel. Az „ötperces audienciát" az újjászervezett szociáldemokrata párt úgy értékelte, mint a „bécsi abszolutizmus" újabb jelentkezését, amelynek az a célja, hogy „Magyarország örökre oda legyen láncolva Ausztriához", hogy a magyar képviselőház „a király cselédje legyen".10 6 Az újjászervezettek csatlakoztak a „nemzet" küzdelméhez, szervezetileg is igyekeztek ahhoz kap-106 Szabad Szó, 1906. szept. 28. Fordult a kocka.
