Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA РАИТ PAKTUMA A FE.TÉEVÁRY-KOKMÍNNYAL 73 ján9 6 indult meg a Váci úton, a Rákóczi úton, az Üllői úton a város szíve felé. Vörös zászlók, vörös feliratos táblák jelezték a munkások felvonulását. „Szabadok akarunk lenni !", „Aki jó katonának, jó szavazónak is !", „A polgári jogok vezetnek a gazdasági kizsákmányolás megszüntetésére !", „Adjatok jogot, hogy hazánk legyen !" — hirdették a transzparensek. A munkások általában szakszervezetekként vonultak, a peremvárosok munkásságának kivételével, akik városuk, községük szerint csoportosulva haladtak a város központja felé. Egyes csoportok fúvós zenekarokkal vonultak fel, mások a munkás-Marseillaise-t énekelve haladtak a közös cél: a parlament felé. A munkások óriási, lelkes tömege a parlament előtti téren és az odavezető utcákban helyezkedett el. „El kell csak képzelni a látványt — írta visszaemlékezéseiben Buchinger Manó —, ahogy egy ekkora tömeg ott áll a büszke magyar parlament palotája előtt, farkasszemet néz tornyaival, kupolájával, száz és száz kivilágított ablakával, ahogy a tömeg százezer torokból kiabál, éljenez, abcugol, s szinte öklével éri el az impozáns főbejárat vaskapuját és a „t. Ház" összes más bejáratát. . . A kép valóban forradalmi volt. Nehéz volt nem gondolni arra, hogy egyszer — a nagy francia forradalomban — Párizsban is ott álltak ilyen tömegek az akkori francia parlament előtt, de azok megtették a hátralevő lépést is, és magába a parlament üléstermébe is bekukkantottak. . ,"97 Míg tartott a munkások százezernyi tömegének felvonulása a térre, a környező épületek erkélyein fényképészek hada helyezkedett el, akik a nagy felvonulás nem egy részletét örökítették meg. Kivonultak a filmriporterek is, hogy — Magyarországon először — felvételeket készítsenek utcai demonstrációról. Reggel fél kilenckor — a rendőrség által szabadon tartott kordonon belül —- Mezőfi és Achim vezetésével az újjászervezett szociáldemokraták 100 tagú küldöttsége a parlament elnöke elé vonult, s átnyújtotta a pártnak az általános választói jog megteremtésére irányuló, félmillió aláírással ellátott kérvényét. A küldöttség nevében Mezőfi mondott beszédet. Az újjászervezett szociáldemokrata párt „tiszteletbeli titkára" beszédében igyekezett kisajátítani a parlament előtt gyülekező tízezreket, mondván, hogy „azok a tízezrek, akik most a parlament falain kívül gyülekeznek és akiknek forradalmi dalai idehangzanak, . . . velünk vannak az általános szavazati jog követelésében". Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy pártjának véleménye szerint az általános választói jog lesz az az egyedüli eszköz, amely a párt egy másik programpontját, a független Magyarországot, megteremteni képes lesz. „Nekünk az általános szavazati jog csak eszköz a független és önálló Magyarország elérésére" — fejezte be rövid beszédét Mezőfi Vilmos. Justh válaszában arra kérte a küldöttség tagjait, hogy várják meg bizalommal a képviselőház döntését az általános választói jog dolgában. Fél óra elteltével jelent meg Justh előtt a szociáldemokrata párt 50 tagú küldöttsége. A küldöttséget Vészi József képviselő9 8 vezette a parlament elnö* 96 A kalapok mellé kis vörös kartont tűztek a felvonulók ezzel a felirattal : „Éljen az általános egyenlő és titkos választói jog ! E jelvény a kalap mellé tűzendő. A pártvezetőség". A karton egy példányát lásd: PI. Arch. Röpiratgyűjtemény. I. 1/1905/278 — 1. 97 Buchinger Manó: i. m. 156. 1. 98 Vészi szabadelvűpárti képviselőként került a parlamentbe, azonban a pártból formálisan kilépett, az általános választói jog feltétlen híve. Jótollú újságíró, a Budapesti Napló szerkesztője, Kristóffy egyik bizalmasa, aki 1905 októberétől a miniszterelnökségi sajtóiroda főnöke lett.
