Századok – 1965
Tanulmányok - Mérei Gyula: A nyugat-európai tőkés integrációs törekvések politikai és gazdasági háttere 721
I S3 0i 21 A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK HÁTTERE 745 jelölte meg „elhárítani a veszélyt, amelyet a népi erők előtérbe nyomulása jelent és megvalósítani ennek érdekében a katolicizmus által áthatott európai államok: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Portugália szoros szövetségét."7 7 A nemzetközi forradalmi folyamat kibontakozásának arányában egyre jobban érvényesül a politika elsőbbsége a gazdaság fölött, abban az értelemben, hogy a politika a gazdaság koncentrált kifejezése. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai imperialisták politikai integrációs tevékenysége tehát nem magyarázható sem kizárólag a történelmi fejlődés objektív törvényeivel, sem egyes nagyhatalmak világhatalmi törekvéseivel, sem pedig csupán a kisebb imperialistáknak a kapitalizmus egészének a megmentése, a szocialista világrendszernek és ideológiájának továbbterjedése elleni védekezésével.7 8 Ugyanakkor az imperialisták egymás közötti ellentétei bomlasztják az integrációs szervezeteket, gyengítik azok szilárdságát. П. Az integráció politikusai és ideológusai úgy látják, hogy a szocialista világrend létrejötte folytán a világ nem csupán politikai tekintetben, hanem kulturális vonatkozásban is két részre szakadt. Egymástól függetlenül fejlődik és eltérő utakon halad Európa nyugati részének és a tőkés világ észak-amerikai országainak kulturális élete és a szocialista világrendszer országaié. Ez a kettéválás — szerintük — nem régi keletű. Az európai kultúra schizmájának okozója a marxizmus elterjedése, amely elmélyíti a szakadékot a Kelet és a Nyugat között. „A marxizmus az első nyugati eredetű ideológia, amely az egykori keleti birodalomba bebocsátást nyert és gyökeret vert. Ez a körülmény elmélyítette a szakadékot, minthogy ezt az eszmét a Nyugat gyakorlatilag nem vette át (vagy legalábbis úgy tűnik, mintha nem vette volna át)."79 Ezzel szemben Nyugat-Európa a szabad gondolat, a demokrácia hazája és annak ellenére, hogy számos eltévelyedés beszennyezte és meggyalázta az európai humanizmust, liberális maradt, „ezzel azonban nem szűnt meg keresztény lenni". Bizonyítékul arra hivatkoznak, hogy Európa többsége a marxizmust clausewitz-szerű szigorúsága miatt utasította el, és helyette liberális és keresztény szocializmust fogadott el és politikai és szellemi hagyománya integráns részének tette meg.80 Nem lehet ugyan, és veszélyes iparkodás is volna, egységes európai kultúra megteremtésére törekedni — írja Stranner —, de a kulturális csere révén lehetséges közös európai kultúrát létrehozni. A két világháború és az azóta végbement technikai haladás annyira átalakította a kontinens képét, hogy nagyon is megszívlelésre méltó gondolat az integráció segítségével közös európai kultúra létrehozása. „Emlékezetbe kell idézni a nagy angol történész, 77 Charles de Gaulle: Memoiren 1942—46. Aus dem französischen übersetzt durch Franz v. Wilhelm und Modeste Pferdekampf. Düsseldorf. 1961, Bd. III. 220. 1. 79 A politika elsőbbségére és az amerikai imperialistáknak a világ tőkés rendjének megmentésére irányuló fáradozásaira vö. Henri .Jourdain : Sur la rencontre de Moscou. Cahiers du Communisme, 1963. 1—2. sz. 25 — 27. 1. — Jacques Kahn: i. m. 40. 1. — „A mai kapitalizmus problémái és a munkásosztály." Bpest, Kossuth Könyvkiadó. 620. 1. (A. Arzumanjan összefoglalója.) — A nvugat-európai tőkés integráció és az EGK elsősorba n politikai rendeltetésére Albonetti: i. m. IX., 112., 113., 178., 180. és 245. 1. 79 Stranner : i. m. 68. 1. ,0 Uo. 5. 1.
