Századok – 1965
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679
V A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS ÉS A JOBBAGYSÁG 683 lata fűti, hanem a rendek izgatása tüzeli. Az abszolút államhatalom tehát nem tekinthető a feudális társadalmi rend felépítményének.6 Lipót császár 1698. évi leirata azokkal a tervezetekkel együtt, amelyek a török kiűzése után berendezkedő Habsburg-állam hatalmát a magyarországi nemesség rovására kívánják megerősíteni, az államhatalomnak ugyancsak valaminemű kiegyenlítő szerepet szán. Eszerint az államfő hivatása, hogy igazságosan ossza el a terheket a szegények és gazdagok között, védje a kiváltságosak önzésétől a köznépet és mérsékelje a nemesség túlkapásait.7 Bécs állásfoglalása ily módon azt a látszatot kelti, mintha a Habsburg-államhatalom a XVn. század végén elszakadt volna a magyarországi feudális urak osztályérdekeitől, attól függetlenül, sőt annak ellenére lenne őre a közjónak és az alávetetteket kívánná levegőhöz, könnyebb élethez juttatni. Mi hajszolta hát felkelésekbe Magyarország jobbágyságát a Habsburghatalom ellen? Csupán a nemesi önzés, vagy tévhiedelmek? A zsoldosrablások okozta pillanatnyi elkeseredés és harag? Vagy mélyreható reális társadalmi okai vannak? A Habsburg-abszolutizmus politikájának törvényszerű következményei, amelyeket nem fed fel, sőt, inkább elleplez a császári leirat? A Habsburg-abszolutizmusnak Magyarország történeti fejlődésében betöltött szerepét nem lehet egyetlen korszak egyes kiragadott jelenségei alapján megítélni. Ahhoz is a társadalmi-gazdasági-politikai tényezők komplex vizsgálatára, mérlegelésére van szükség, hogy az adott történelmi pillanatban, a XVH—XVIH. század fordulóján, az államhatalom és a jobbágyság konkrét viszonyáról képet alkothassunk. Vannak azonban olyan csomópontok, ahová a jobbágyság és az abszolút állam reális viszonyának meglehetősen távoli területeket beágazó szálai összefutnak: az államgazdaság helyzete, gazdaságpolitikájának gyakorlata és következményei, s a társadalmi mozgást rejtetten, de következetesen befolyásoló osztályérdekek ezzel összefüggő tényezői. Ha viszont áttekintünk a Habsburg-állam gazdasági helyzetének eddig ismert mozzanatain а ХУЛ—XVHI. századforduló társadalomtörténeti térképén, tovább szaporodnak a kérdőjelek. 6 A szovjet marxista történettudomány а XVII. századi Franciaország abszolutizmusának konkrét vizsgálata alapján vitatja azokat a megállapításokat, amelyek az abszolút állam osztályok feletti voltára s mintegy a társadalmi feszültségeket levezető, kiegyenlítő szerepére vonatkoznak, ugyanakkor elismeri a polgári munkálatok jelentős eredményeit az abszolút állam szervezetére vonatkozóan. Porsnyev—Mousnier — A. D. Ljublinszkaja között kibontakozott vita: R. F Porsnyev: Narodnüe vosztanija vo Francii pered frondoj 1623—1648. Moszkva. 1948. — R. Mousnier: Recherches sur les soulèvements populaires en France avant la Fronde. Revue d'histoire moderne et contemporaine. V. 1968, 81 —113. 1. — A. D. Ljublinszkaja: Novejsaja burzsuaznaja konszepcija abszoljutnoj monarchii. Kritika novejsej burzsoaznoj isztoriografii. Moszkva— Leningrad. 1961. 374—405. 1. (Magyarul: Az ókori és középkori társadalomtörténet kérdései c. gyűjteményben. Bpest. 1963. Kézirat.) A magyar marxista történettudomány 1961 (dec. 22., 23.), 1962-ben (jan. 12.) vitaülést rendezett, amelyen több előadás foglalkozott az abszolút államok gazdasági és társadalmi kérdéseivel s elemezte történeti szerepét. Tanulmányunk e vitán elhangzott előadás (A Habsburg-abszolutizmus a XVII. sz. második felében Magyarországon) kibővítéseként, az elhangzott előadások és hozzászólások és a vita tanulságai alapján készült. 7 „Miseros enim, et opressos non juvare, Legi naturali répugnât, et Divinae, quas nullum Regni statutum, ut ipsa Regni Lex loquitur tollere potest." I. Lipót leirata i. h. — Fra AngeloGabrielis.il Governo dell'Ongaria. Történelmi Tár (a továbbiakban TT). 1900, 219—263. 1. — L. Kolionich: Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár (OSzKK) Fol. Germ. 210. fol.: 2 — 166.
