Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
60 MTJCSI FERENC választói jogért folytatott harc egyetlen napirendi pontjával.5 1 Valószínű, hogy ez idő tájt adta ki a pártvezetőség másik felhívását is, amely arra szólította fel a munkásságot, hogy szeptember 15-én, a parlament megnyitásának napján, vonuljon az országgyűlés elé, s követelje az általános választói jog bevezetését. A felhívás rendkívül éles hangon támadva a koalíciót, felszólította a munkásságot, hogy ellene, az „osztályuralom védője" ellen induljon harcba. A harc eredményeként megszűnik mjd a munkásság jogfosztottsága, véget ér nyomora és szenvedése. „Munkások ! — olvashatjuk a felhívásban — Ne legyen béke a földön addig, míg a jogaitokat ki nem vívtátok. Ne ijedjetek meg a harctól, a ti kezetekben van a legerősebb fegyver, amely rettenetessé válik, ha leteszitek a kezetekből: ez a fegyver a szerszám. Ha kell, meg fogjátok mutatni, hogy a ti munkátok tartja fenn az országot, nem a mágnások, a papok, az urak bandája. . . . Munkások ! Az ütközet órája közeleg, álljatok csatarendbe !"5 2 A Népszava csaknem minden száma közölt felhívásokat az általános választói jogért folytatandó harcról, s a szaklapok is — a pártvezetőség sugalmazására — azt hirdették, hogy „Magyarország munkásságának nincs sürgősebb teendője, mint az általános választói jog kivívása, mert ennél hatalmasabb eszköze nincs a gazdasági rabbilincsek összetörésére."53 Az 1905 augusztusában-szeptemberében megindított választójogi kampány során a párt szónokai eljutottak az ország minden városába, a legtávolabbi kis falvakba is. A Népszava „Az ország népéé a szó" címmel nap mint nap terjedelmes beszámolókat közölt a gyűlésekről, tüntetésekről, értekezletekről, előadásokról, amelyek mind-mind azt sugalmazták az ország néjíének, hogy „a választói jog — kenyér", hogy a választói jog minden gondját, baját megoldja, hogy a választói jog az a csodaszer, amely véget vet az eddigi elnyomásnak, s a népképviselet igazságos rendjét állítja az eddigi zsarnoki „osztályparlament" helyére. A budapesti és a vidéki szociáldemokrata pártszervezetek 51 Népszava, 1905. aug. 15. 52 PI. Arch. Röpiratgyűjtemény. I. 1/1905/IX/58 —1. Kivonatosan közli: MMTVD. 3. köt. 357 — 359. 1. — Ugyancsak néhány nappal az augusztus 13-i népgyűlés után a párt gyászkeretes falragaszokat nyomatott, amelyeken azt igyekezett bizonyítani, hogy főkövetelésével: a katonai kérdések kikapcsolásával s a választói jog megvalósításával nem áll egyedül, mert Kossuth Ferenc is hasonlóképpen foglalt állást már a válság kezdeti időszakában. A falragasz-idézte Kossuth Ferenc 1905. márc. 31-i, a Magyarország hasábjain megjelent cikkének azt a passzusát, amelyben Kossuth valóban „az összeütközési pont egy bizonyos hoszabb időre kiszabott kikapcsolását" javasolta, azzal, hogy eközben a nemzet ügyét hasznos alkotásokkal előbbre viszik, s így megerősödve térnének vissza a felfüggesztett követelések megvalósítására. „Kossuth Ferenc tehát ugyanazt akarta, amit mi követelünk a koalíciótól. Tehát — hazaáruló !" — vonta le a következtetést a pártvezetőség aláírásával megjelent falragasz. A falragaszokat másnap letépték (a Népszava szerint „20 gyerek 20 koronáért levakarta" a párt plakátjait, a koalíciónak ennyi ellenérve volt csupán a szociáldemokraták vádjaival szemben (lásd Népszava, 1905. aug. 18. Végre egy érv. Szemle.), s az ügy csaknem tettleges összetűzéssé fajult a koalíció hívei s a szervezett munkásság között. Augusztus 17-én a Népszava szerkesztősége előtt a koalíció liívei tüntetést szándékoztak rendezni. A tüntetés megakadályozására a pártvezetőség felhívására a szervezett munkások sokasága gyűlt össze a Népszava szerkesztősége előtt, s így a koalíció emberei nem vonultak a Népszava elé. Az ott összegyűlt munkások hosszasan tüntettek a lap mellett. (Lásd: SzociáUsztikus munkásmozgalmak, 1905. 56. 1.) A tömeget lovasrendőrök támadták meg, sok munkást karddal összekaszaboltak, kilencet közülük letartóztattak. A munkások egy csoportja ezután a Pesti Napló szerkesztősége előtt tüntetett, őt vádolva a rendőrök kihívásával. (Népszava, 1905. aug. 18. A vérszom' jas kozákok. Tüntetés a Népszava mellett.) 53 Bőrmunkás, 1905. jul. 1.
