Századok – 1965

Figyelő - A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása és a legújabbkori muzeológusok országos tanácskozása (Szász Zoltán) 638

FIGYELŐ 639 lista iparfejlődést számos kép, a híres békési nyomdák néhány terméke, a munkásság szervezkedéséről szóló alispáni jelentések dokumentálják. Áchim L. András tevékenységének ismertetésére elég szép anyagot mutattak be a kiállítók. A Paraszt Űjság és más lapok, Áchim levelei, képével díszített pohár és kancsó, valamint egykorú fényképek jól egészítik ki az Alföldi Parasztpárt vezéréről alkotott képet. Az első világháború időszakát kis terjedelemben, de szerencsés válogatással mutatták be a kiállítók. A hadszintéri fényképfelvételek, háborús érmek, emléktárgyak, valamint otthoni rekvirálási jegyzékek és a megye emberveszteségének bemutatásával sikerült a háború általános, az egész országra kiterjedő tényezőit a megye konkrét viszonyain keresztül érzékeltetni. Az 1918-as polgári forradalom anyaga csekély; igen alapos viszont a Tanácsköztársaság sokrétű dokumentálása. A román megszállást és a fehérterrort egykorú fényképek, a direktóriumi tagok ellen indított bűnvádi eljárás iratai, kommunistaüldözést tükröző más hivatalos iratok, újságcikkek, lakás- és munkaviszonyok képei illusztrálják. Az ellenforradalmi korszak ábrázolásában egyre jobban előtérbe kerül az iratanyag, bár ennek egyhangúságát a fényképek bizonyos fokig megtörik. A munkásmozgalom, a sportköri és kultúregyleti mozgalom fellendülését kevés tárgyi emlék, számos irat és több fotó tükrözi. A viharsarok népének nyomorát és küzdelmét sikerült úgy bemutatni, hogy az a fiatalság számára több vonatkozásban is megfoghatóvá váljék. A kiállítás e része a második világháború időszakának bemutatásával zárul. A felszabadulás utáni fejlődés egy teremben 7 téma keretében került bemutatásra. A Vörös Hadsereg hozta felszabadulást, az új demokratikus rendszer kibontakozását a néphatalomért folytatott harc bemutatása követi. Az 1945-ös választásokon a Kommunista Párt Békés megyében az országos átlagnál több szavazatot kap. A földosztást követően a tömegek balratolódása fokozódik. A szocialista forradalom győzelmét követő időszakból tervjavaslatokat, kimutatásokat, nagygyűlési felvételeket találunk a vitrinekben. Az 1950 utáni évek politikai életéről mindössze néhány brosúra, fotó és plakát tanúskodik. Sokkal sikerültebbnek mondható a megye iparosításának bemutatása. Békés megye az utolsó két évtizedben egész sor ipari létesítménnyel gazdagodott . A mezőgazdaság fejlődését bemutató részben kidomborodik annak nagyüzemi és fokozottan gépesített jellege. A mezőgazdaságot szemléltető mintegy 30 fénykép közül 10-nél több olyan létesítményt ábrázol (magtisztító, gépállomás, hibridüzem), amelyek már aligha emlékeztetnek a hajdani paraszti munkára. A város- és községfejlesztést, valamint korunk kulturális fejlődésének eredményeit ugyancsak meggyőző képek és grafikonok szemléltetik. A Legújabbkori Történeti Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum 1964. november 10 — 12-én Békéscsabán rendezte meg a legújabbkori muzeológusok országos tanácskozását. A tanácskozás bevezetőjeként a békéscsabai múzeum munkatársai: Beck Zoltán és Bogyirka Emil bemutatták a résztvevőknek a Munkácsy Múzeum új kiállítását. A kiállítás tanulságainak megvitatására a város kultúrházában került sor. Tábori György múzeumigazgató a békéscsabai kiállítás „előtörténetét" ismertette. Elmondotta, hogyan láttak munkához a Legújabbkori Történeti .Múzeum és a budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A munkásmozgalmi anyag összegyűjtésének nehézségéről szólva megemlítette, hogy a XIX. századi anyag könnyebben gyűlt össze, mint a XX. századi. Köszönettel emlékezett meg arról a támogatásról, amelyet a pártbizottságtól és a tanácsi szervektől kaptak. Rámutatott arra, hogy a vita célja a békéscsabai kiállítás elemzésével a további hasonló kiállítások rendezésének megkönnyítése, új szempontokkal való gazdagítása. A felszólalók közül elsőnek Dömötör Sándor méltatta a kiállítást. A békésmegyei múzeum — mondotta — a muzeológia minden ágának részvételével a múlt komplex bemutatására törekedett. Alig korábban a muzeológiai ágak legfeljebb párhuzamosan tükröztek egy bizonyos korszakot, addig a jelen kiállítás nem egymás mellé rendel, hanem összefüggéseiben mutatja be a vizsgált időszakot. Látszólag egymástól elütő rendeltetésű tárgyak együtt tükrözik a kiállítás gondolatmenetét. Szabó László (Szolnok) azokról a nehézségekről szólt, amelyek a kiállításrendezés terén a központi irányítás és az adott anyag, illetve saját elképzelés közötti alkalmi ellentmondásokból fakadnak. Foglalkozott az időrendi bemutatás és a tematikai egységek kialakításának problémáival, majd a személyes emléktárgyak kiállítási felhasználásának kérdéseire tért ki. Ambrus József (Budapest) a Tanácsköztársaságra és az ellenforradalmi korszak munkásmozgalmára vonatkozó anyag további bővítését javasolta. Kifogásolta, hogy a kubikus felszerelést 16*