Századok – 1965

Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33

50 MUCSI FERENC „a legvégső fegyvertől sem riadnak vissza az általános választói jog kiküz­désében"; ,,ha kell, meghalnak a szabadságért". A népgyűlés a beterjesztett határozati javaslatot egyhangúan elfogadta.3 7 A Népszava a népgyűlés napján közölt vezércikkében, majd a következő napokban gyors egymásutánban több cikkében azt bizonyította, hogy — a koalíció vádjaival szemben — a szociáldemokrata pártnak az a követelése, hogy a koalíció kapcsolja ki programjából a katonai követeléseket, nem „nem­zetellenes" követelés, ellenkezőleg, a tényleges nemzeti függetlenségi törekvé­sek számára teremt szilárd bázist, amennyiben a néptömegek támogatásának megszerzését teszi lehetővé a koalíció számára — az általános választói jog megvalósítása révén.3 8 A Népszavának egy 1906 elején megjelent számában a párt vezetői visszatértek az 1905 augusztusában kialakított párttaktikára, azt bizonyítva, hogy a Fejérváry-kormány támogatásával a szociáldemokrata párt arra töre­kedett, hogy — a választójogi reformterv megvalósulása révén — a hatalom a a demokratikus pártok kezébe kerüljön. A Fejérváry-kormány támogatása egyben súlyos nyomásként nehezedett a koalíció egyes pártjaira, s főként a függetlenségi és 48-as pártot demokratikus reformprogramjának előtérbe állí­tására sarkallta. Ez a körülmény viszont elősegítette a nemzeti törekvések reálisabb felvetésének lehetőségét is, „döntés elé vitte" „azt a természetes fejlődési menetet, mely a monarchia két államának elkülönülésére vezet". „A gazdasági fejlődés ezt az eredményt különösen Magyarország uralkodó osztályának érdekei szempontjából teszi kívánatossá — folytatta a lap —, de ez az osztály csak úgy érheti el célját, ha küzdelmében a nép tömegére támasz­kodhatik. A nép pedig erre a szerepre csak úgy hajlandó, ha egyenrangú állam­polgári jogokat nyer, elsősorban az egyenlő és titkos választói jogot." S ehhez még hozzátette: „Ezek a szempontok vezetnek és vezettek a lezajlott harcok alatt, ezek a szempontok és nem személyes ígéretek (itt nyilván a Kristóffy­val való kapcsolatokra, utal — M. F.) támogatják a szociáldemokrata párt har­cait, és ezek a szempontok el nem enyészhetnek, mert reális társadalomfejlő­dési szükségszerűségen alapulnak."TM * Az idézett dokumentumokból elég világosan kirajzolódik a szociáldemo­krata párt taktikai irányvonala. Mint az előzőekben már láttuk, a koalícióba tömörült pártokban a demokratikus tendenciákkal szemben mindjobban a nacionalizmus kerekedett felül, s e pártok az adott feltételek között az ország demokratikus átalakításának feladatát vagy egyáltalán nem vállalták, vagy csak másodlagosnak tekintették. így a szociáldemokrata párt számára nem nyílt lehetőség arra, hogy akár a függetlenségi párttal, akár a Bánffy-féle Újpárttal kíséreljen meg akciót indítani az általános választói jog megvalósí­tásáért. (A parlament kevésszámú nemzetiségi képviselőjével való szövetséget a párt vezetői, mint láttuk, doktriner szempontoktól vezettetve utasították vissza.) A koalíciós pártokra gyakorolt tömegnyomás lehetett volna az az eszköz, amelynek alkalmazásától remélni lehetett a demokratizálás, illetve az általá-37 Uo. 38 Népszava, 1905. aug. 13. A kormány vagy a koalíció. A lap augusztus 15-i, majd augusztus 17-i száma is Kossuth Lajostól és Széchenyi Istvántól vett idézetekkel igyekezett bizonyítani a követett taktika helyességét. 39 Népszava, 1900. jan. 25. A kormány reformtervei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom