Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
44 MUCSI FERENC A határozat kimondta még, hogy tiltakozik az általános választói jognak a nemzeti követelésekkel való szembe állítása ellen, s azzal vádolta a kormányt, hogy ,,e nagy reformeszmét" csupán taktikai eszközül kívánja felhasználni ,,az alkotmányvédő akció és erőteljes nemzeti törekvés megbénítására".18 A koalíció állásfoglalásához hasonlóan a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata párt is elítélőleg nyilatkozott Kristóffy választójogi manőveréről. A július 27-i küldöttség járás — írta a Szabad Szó — „előre kicsinált komédia volt", s — a Mezőfire jellemző nagyzolással hozzátette: — csak az újjászervezett szociáldemokrata párt határozott állásfoglalásán múlott, hogy Kristóffynak s a „jakabokány bandának" (értsd: a szociáldemokrata párt vezetőinek) nem sikerült a népet a választói jog ígérete révén szembefordítani a koalícióval.19 A párt bizalmi férfiai július 30-án értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a párt álláspontját a Kristóffy-féle nyilatkozattal kapcsolatban. Az értekezlet Kiáltvánnyal fordult az újjászervezett szociáldemokrata párt tagjaihoz, amelyben a belügyminiszter nyilatkozatát demagógiának minősítette és kijelentette, hogy az ú jjászervezett szociáldemokrata párt a koalícióval szövetségben a függetlenségi küzdelmet támogatja. „Habár sajnálkozva látjuk a mostani áldatlan közjogi küzdelmeket — hangzik többek között a kiáltvány —, habár nem egy sokkal fontosabb követelését tudjuk a népnek, mint amilyen a magyar vezényszó: mégis a küzdelem mai stádiumában a proletárság helye is inkább az egyesült ellenzék mellett van, mint ellene, mert ma már tisztán arról van szó, van-e Magyarországnak joga sorsát önállóan intézni, vagy egyszerűen hűbérese marad Ausztriának. Véleményeltérés abban nem lehet, hogy az alkotmány sáncain kívül hagyott proletárságnak is érdeke az, hogy Magyarország önálló és független legyen. Mert csak önálló államban, amely külhatalomtól nem függ: küzdheti ki a nép jogát, jobblétét, mert csak független államban lehet a munkálkodó nép szava és akarata döntő tényező." Az értekezlet „figyelmezteti az elvtársakat, hogy magukat a mostani törvénytelen és alkotmányellenes kormány javára a küzdő egyesült ellenzék ellen felhasználni ne engedjék, hanem az osztályharc talapzatán állva, minden polgári párttól függetlenül küzdjenek a gazdaságilag önálló, politikailag független Magyarországban megvalósulható általános szavazati jog közeli és az egész elnyomott milliónyi munkálkodó nép szociáldemokratikus megváltásának végcéljáért."2 0 Ez a Kiáltvány egyenes folytatása volt annak a politikai irányvonalnak, amelyet az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt a Eejérváry-kormány kinevezésekor elfoglalt. Ennek a pozíciónak az objektív szerepe az volt, hogy a pártot követő paraszti-szegényparaszti tömegeket a koalícióhoz kapcsolja, nacionalista és szociális demagógiával az ellenzék társadalmi támaszává tegye. A kiáltvány szövegében fellelhető ellentmondások ebből a helyzetből következtek. A párt, például, arra szólította fel tagjait, hogy „minden polgári párttól függetlenül küzdjenek" az általános választói jogért, de ugyanakkor „magukat ... a küzdő egyesült ellenzék ellen felhasználni ne engedjék", sőt határozottan kijelentette, hogy „a proletárságnak helye . . . inkább az egyesült 18 A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. (A továbbiakban: Szociálisztikus munkásmozgalmak.) Bpest. 1906. 45 — 47. 1. 19 Szabad Szó, 1905. aug. 3. Szélhámos szövetség. 20 Szabad Szó, 1905. aug. 3.
