Századok – 1965

Tanulmányok - Balogh Sándor: A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből 458

Balogh Sándor: A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből A Magyar Kommunista Párt megalakulása óta harcolt azért, hogy az értelmiséget a félfeudális nagybirtok és a financtőke befolyása alól kivonva a dolgozó nép ügyének támogatására megnyerje. Az értelmiség legjobb, a nép ügye iránt legodaadóbb képviselői a Kommunista Párt föld alá kényszerítése, a Horthy-fasizmus kegyetlenkedései ellenére is megtalálták a munkásosztályhoz és annak pártjához vezető utat, és végig kitartottak mellette. A fasiszta diktatúra és az illegalitás nehéz körülményei azonban nem tették lehetővé, hogy a párt már a felszabadulás előtt széleskörű befolyásra tegyen szert az értelmiség körében. Magyarországnak a Szovjetunió által történt felszabadítása és a népi demokratikus forradalom megindulása, majd kibontakozása új helyzetet teremtett a párt számára az értelmiség körében végzett munka, az értelmiség tömegeinek megnyerése szempontjából is. A népi demokratikus rend kialakulása és megszilárdulása azonban nemcsak lehetővé, de elkerülhetetlenül szükségessé is tette azt, hogy a Kommunista Párt jelentősen növelje befolyását az értelmiség körében. Hiszen „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá"-n belül különösen a fasizmus maradványainak felszámolását, a háború által rombadöntött ország gazdasági és kulturális újjáépítését sikeresen megoldani, az értelmiség nélkül, vagy ellenére, nem lehetett.1 1. Az értelmiség politikai arculatának és magatartásának jellemző vonásai közvetlenül a felszabadulás után A népi demokratikus rend felépítéséből adódó feladatok mellett az értelmiség tömegeinek megnyerésében is kiemelkedő szerep várt magára a kommunista értelmiségre. A kommunista értelmiségnek korban és politikai tapasztalatban is legidősebb képviselői ott voltak már a Kommunisták Magyarországi Pártjának a megalakításánál. Jelentős szerepet töltöttek be a Magyar Tanácsköztársaság idején, majd az illegalitás éveiben. Ehhez a kommunista értelmiségi réteghez tartoztak Hevesi Gyula, Münnich Ferenc, Révai József, Rudas László, Varga Jenő és többen mások. Nem egy képviselője a haladó magyar értelmiségnek külföldön került közel a kommunista mozgalomhoz és lett tagja valamelyik ország kommunista pártjának. De még többen a 25 éves ellenforradalmi rendszer idején itthon léptek be az illegális kommunista pártba. így vált kommunistává József Attila, 1 Felszabadulás. 1944. szeptember 26. — 1945. április 4. Dokumentumok. Bpest, Szikra. 1955. 170. 1.