Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
18-49 AUGUSZTUS 441 ostroma már oly régen tart és oly sok emberáldozatot követelt, hogy még soká eltarthat, ha nem nyújtunk lehetőséget engedményekre (Entgegenkommen), amennyiben azok, akik bűnösnek érzik magukat, életre-halálra védekezni fognak, hogy közeledik az ősz (die Jahreszeit vorrücke) és nemsokára bekövetkezik az az évszak, amikor a blokád nem lesz fenntartható, hogy azáltal, hogy lehetőséget nyújtunk a megegyezésre, meg tudjuk tartani Velence hajóhadát, amely különben valószínűleg elveszne. . ,"n Amint látjuk, tudtak Bécsben rugalmasak, sőt „engedékenyek" is lenni, de csak akkor, lia a körülmények vasmarokkal kényszerítették őket erre. Ezt példázza Magyarország esete is. Schwarzenbergék „engedékenyek" voltak, míg el nem érkezett hozzájuk a világosi feltétel nélküli kapituláció híre. Amint „birtokon belül" tudták magukat, sem morális, sem politikai meggondolások nem akadályozták őket abban, hogy .a pár nappal, mondhatni pár órával azelőtt elfoglalt álláspontjuk teljes feladásával szabadon kitöltsék bosszújukat azon a hadseregen, amely hősiességével egész Európa bámulatát vívta ki és amelyet Ausztria, egymaga, idegen segítség nélkül képtelen volt meghódolásra kényszeríteni. Amikor Miklós cár is, Paskievics is, — azaz a tulajdonképpeni győzők — az ifjú Habsburg-uralkodót mérsékletre intették a legyőzöttekkel szemben,72 utóbbi azzal utasította vissza megszívlelésre érdemes nagyonis politikus tanácsukat, hogy ő, „ha szíve sugallatát követhetné", fátyolt borítana a „boldogtalan Magyarországon" történt „bűnös lázadásra", de ezt nem engedik meg uralkodói kötelességei. ,,. . . Nekem nem szabad elfelejtenem, hogy szent kötelességeim vannak többi népeim iránt.. ."7 3 Amint láttuk, ezek a „szent kötelességek" nagyonis viszonylagosak, a mindenkori erőviszonyoktól függőek, szükség esetén felmondhatóak voltak. Az Itáliában és Magyarországon egyazon időben alkalmazott „elütő eljárás" kínos feltűnést keltett Európának még forradalomellenes köreiben is; a szentpétervári kabinetben ugyanúgy, mint az angol konzervatívok egy részénél. * Nézzük meg közelebbről, megállja-e a helyét az az állításunk, hogy a bécsi kormány magatartásában 1849. augusztus 16-a és augusztus 20-a között beállott fordulat annak következménye volt, hogy közben megérkezett az osztrák fővárosba a világosi fegyverletétel híre. Vizsgáljuk meg, mikor vált a bécsi kormány számára bizonyossá, hogy a császári hadseregnek annyi nehézséget és szégyenteljes kudarcot okozó magyar honvédsereg immár feltétel nélkül kapitulált. A világosi katasztrófa hírének elterjedése, nevezetesen Bécsbe érkezésének időpontja az egykorú dokumentumok, úgyszintén sajtó, hirdetmények stb. alapján egészen pontosan megállapítható. Kétségtelen, hogy augusztus 15-én és 16-án, tehát abban az időben, amikor Schwarzenberg miniszterelnök Magyarország kapitulációjára vonatkozó eredeti javaslatát kidolgozta, a minisztertanács azt elfogadta, és az uralkodóhoz 71 StAW. Ministerratsprotokoll MRZ 2797/1849. 72 Lásd I. Miklós cár Ferenc Józsefhez intézett két levelét 1849. aug. 16-ról. — StAW. Statskanzlei. Pol. Arch. X. Russland. N. 27. Közli Steier: i. m. 408—410. 1.; ugyancsak Paskievicsnek ugyanezen a napon Ferenc Józsefhez, Schwarzenberghez és Haynauhoz intézett leveleit. Közli uo. 385 — 392. 1. 73 Ferenc József — Paskievics. 1849 augusztus. Az osztrák császár Paskievics aug. 16-i megkeresésére küldött válaszát közli. A. Balleydier: Histoire de la guerre de Hongrie en 1848 — 1849. Paris. 1853. 379 — 380. I.; ugyancsak Görgey István: 1848 és 1849. Bpest. 1888. III. köt. 682 — 683. 1. Magyarul idézi Steier: i. m. 318. 1.
