Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
18-49 AUGUSZTUS 433 biztosítania.2 9 Mindennél többet beszél a délre elvonuló osztrák főparancsnok ,,Pest-Buda lakóihoz" intézett „búcsúja". Ebben a július 24-én keltezett és falragaszokon közzétett párját ritkító hirdetményben az újkori történet egyik leggyalázatosabb vérengzésének megismétlésével, Brescia lakosainak sorsával fenyegette meg a magyar főváros népét, amennyiben az ő távollétében a szövetséges császári hadsereg tagjainak bántalmuk esne.30 1849 július vége—augusztus eleje általában a növekvő népi-nemzeti ellenállás jegyében állott. A július 29-én Csongrádon, augusztus 1-én Losoncon lezajlott eseményekre nem akarunk itt kitérni, mert azok eléggé ismeretesek. Kevésbé ismeretes, hogy ezek nem voltak olyan elszigetelt jelenségek, mint aminőknek őket általában tekinteni szoktuk. Augusztus első napjaiban Székesfehérváron annyira forró lett a talaj a császáriak lába alatt, hogy Falkenhayn tábornoknak még „lőpor és golyó általi büntetés" kilátásba helyezésével31 sem sikerült az egyre nagyobb arányokat öltő népmozgalmat feltartóztatni. Ugyanúgy nem használt a kegyetlenkedéseiről híres Gaál Ede császári biztos „utolsó figyelmeztetése" a város lakóihoz, hogy mindenkire „végpusztulás" vár, aki a császári katonasággal szemben ellenségesen viselkedik, vagy „lappangó pártütőket" rejteget.3 2 Székesfehérvár fellázadt; a császáriak kénytelenek voltak augusztus 4-én kiüríteni. Falkenhayn augusztus 19-én (figyelmet érdemel a dátum) csak úgy tudta visszafoglalni, hogy ágyútűz alá vette, aminek következtében a városban tűz ütött ki.33 A Selmecbányái munkások felkelésétől tart ebben az időben Gedeon császári tábornok is, és ezért augusztus 1-i jelentésében sürgős katonai segítséget kér a hadseregfőparan csnoks ágt ól.3 4 Augusztus 5-i jelentésében báró Andreánszky császári biztos riasztó képet rajzol Nógrád, Hont, Bars és Zólyom megye állapotáról. Eszerint ezekben- a megyékben — visszafoglalásuk ellenére — a közigazgatás gyeplőit továbbra is a „rebellisek" kormánybiztosa és tisztviselői tartják kezükben; Gács- és Losonc-vidéki gerillák nyújtanak nekik hátvédet.35 A nép forrongó hangulatáról és felkelésre való készülődéseiről érkeztek hírek augusztus első felében a Balaton északi partvidékéről és a Bakony környékéről is.3 6 Altalános jelenség volt, hogy a városok és falvak lakossága a tilalmak, fenyegetések, kegyetlen megtorló intézkedések ellenére elásta a fegyvereket, rejtegette a honvédokat, tömegesen megtagadta a császári pénzutalványok elfogadását, viszont féltve őrizte — számtalan felszólítás ellenére — a „Kossuthbankókat".3 7 Voltak helyek, mint pl. Szepes megyében, ahol megbotoztatás, illetve ismételt tettenérés esetén halálbüntetés kilátásbahelyezésével próbálták 29 Szeremlei: i. m. II. köt. 273. 1. Jegyzet. 30 Közli: Gyűjteménye ... I. füzet. 121 — 122. 1. 31 Falkenhayn 1849. aug. 2-i rendelkezését közli Farkas— Móra : Fejérmegye múltja írott emlékekben. Székesfehérvár. 1962. 85 — 86. 1. 32 1849. aug. 3. — StAW. Naehl. Schwarzenberg. Fase. IV. С. 10. ad 248. 33 Lásd Medem cári követ jelentését Nesselrode kancellárnak. 1849. aug. 13. — AVPR. Kanc. 1849. D. 187. 1. 376 — 379. Ezzel egybehangzóak Kempen feljegyzései aug. 4. — aug. 13-ról. — Mayr: i. m. 147 — 148. 1. 34 KrAW. Feldakten Ungarn 1849. Hauptarmee. Fase. 86. 8/13. 35 Andreánszky — Geringer 1849. aug. 5. — StAW. Naehl. Schwarzenberg. Fase. IV. C. 10. ad 238. 36 Medem — Nesselrode. 1849. aug. 13. — AVPR. Kanc. 1849. D. 187 1. 376 — 379. 37 Az ilyen tartalmú szigorúbbnál szigorúbb hangú felszólításoknak egész gyűjteménye található: O. L. 1848/49-es . . . nyomtatványok. Ugyancsak uo. Haynau-iratok, továbbá: Gyűjteménye ... I, II. füzet.
