Századok – 1965

Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399

Andics Erzsébet: 1849 augusztus (Ismeretlen adalékok az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól) Történetírásunkban eléggé elfogadott tétel, hogy az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól, nevezetesen a világosi fegyverletételt megelőző és azt követő hetek, sőt napok eseményeiről már „mindent tudunk". Az elmúlt években az 1849-es osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek és iratok egészen más célú tanulmányozása közben viszont olyan iratokra akadtam, amelyek a világosi fegyverletétel és az azt követő véres megtorlás eddig ismeretlen vonatkozásaira vetnek fényt és alkalmasak arra, hogy az 1849-es esztendő tragikus nyárvégének eseményeit nem egy tekintetben új megvilágításba helyezzék. * Kiindulási pontul az 1849-es osztrák minisztertanácsi iratok között talált, augusztus 15-éről keltezett és Schwarzenberg Félix herceg osztrák miniszterelnök által aláírt meglepő tartalmú irat szolgált. Közelebbi megtekintésre ugyanis ez az irat az osztrák fővárosból éppen távollevő1 Habsburg uralkodóhoz címzett és alapelveiben teljesen kidolgozott tervezetnek bizonyult arra vonatkozólag, hogy milyen utasítást adjon a kormányzat Haynaunak, a magyarországi császári csapatok főparancsnokának arra az eshetőségre, ha — mint az a jelek szerint valószínűnek látszott — a magyar honvédsereg vezetői tárgyalásokat akarnak kezdeni a megadásra vonatkozólag. A javaslat kidolgozására közvetlen indítékul a magyarországi cári sereg főparancsnokának, Paskievicsnek augusztus 9-éről kelt levele szolgált. Ebben a Varsói herceg arról tájékoztatta az osztrák miniszterelnököt: jelentkeztek nála a magyar fősereg parancsnokának, Görgey tábornoknak a megbízottai, hogy tárgyalásokat javasoljanak a fegyverletételre vonatkozólag. Közölte, hogy ő ezeket a megbízottakat nem fogadta, hanem az osztrák császári sereg főparancsnokához mint egyedül illetékeshez utasította. Egyúttal felhívta Schwarzenberg figyelmét: mivel ,,a rebellisek elbátortalanodása" nyilvánvaló, sürgősen instruálni kell Haynaut arra az esetre, ha a magyarok — ami valószínű — immár ő hozzá fordulnak majd tárgyalási javaslatokkal.2 1849. augusztus 15-i „legalázatosabb előterjesztésében" Schwarzenberg a következő pontokat szögezi le, mint a fő alapelveit annak az utasításnak, amelyet sürgősen el kell juttatni Haynauhoz, hogy „a lázadó vezetők való-1 Ferenc József ezekben a napokban Ischlben tartózkodott, ill. oda volt útban. 2 Paskievics—Schwarzenberg, 1849. aug. 9. — Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien [továbbiakban: StAW.] Staatskanzlei. Pol. Arch. X. Russland. N. 27/a. Közli Steier Lajos : Haynau és Paskievics, Bpest. é. n. II. köt. 166 —167. 1.