Századok – 1965
Bibliográfia - A Magyarországon megjelent történeti munkák (önálló kötetek; tanulmányok; cikkek) jegyzéke (1964. január 1.–június 30.) (V. Windisch Éva) 356
BIBLIOGRÁFIA 373 letésének századik évfordulójára. Vízügyi Közlemények. 1963. 4. füz. 403 — 412. 1. Lukácsy Sándor: Pálmaág Erdélyi Jánosnak. Születése 150. évfordulóján. MN. 1964. 20. évf. 77. sz. 4. 1. Mályuszné Császár Edit : Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második feléhen. Bp. 1963, Színháztud. Int. — Orsz. Színháztört. Múz. Soksz. 120 1., 4. t. /Színháztörténeti könyvtár 10./ Merényi László : Háború-ellenes mozgalom Győrött az 1912 — 1913. évi Balkánháború idején. Arr. 5. 339 — 346. 1. Molnár László : A századeleji magyarországi reformizmus ideológiai arculatához. MFSz. 1964. 8. évf. 2. sz. 313 — 341. 1. Mozdony indul a Svábhegyre. [ írta] /-i/. Népszava. 1964. 92. évf. 138. sz. 3. 1. Nagy Károly: Erdélyi János emlékezete. Születésének 150. évfordulóján. Nsz. 1964. 22. évf. 75. sz. 10. 1. Nagy Péter: Szabó Dezső ideológiájának forrásai. ITK. 1963. 67. évf. 6. sz. 701 — 717. 1. Nagy Tibor: Herman Ottó, a tudományos ismeretterjesztés mestere. BSz. 1964. 8. évf. 2. sz. 82 — 86. 1. Nagy Zsuzsa, L.: A „nemzeti állam" eszméje Beksies Gusztávnál. Száz. 1963. 97. évf. 6. sz. 1242 — 1278. 1. Novobátzky Károly: Eötvös Loránd. Fizikai Szemle. 1964. 14. évf. 1. sz. 3 — 6. 1. Orbán Lajos: Psychiatria egy évszázad előtt Erdélyben. Ideggyógyászati Szemle. 1964. 17. évf. 6. sz. 129 — 138. 1. Pataky László: A balatonszepezdi rovásos kőoszlop titka. Emlékezés Sebestyén Gyulára születésének századik évfordulóján. MN. 1964. 20. évf. 122. sz. 4. 1. Pesti János: Az ipar fejlődése és a munkásság mozgalmai Székesfehérvárott. 1895—1905. Székesfehérvár 1963,MSzMP Fejér megyei Biz. 120 1. /А Magyar Történelmi Társulat Kelet-Dunántúli Csoportjának kiadványai 5./ Pólányi Imre: A szlovák szociáldemokrácia nacionalizmusának és szeparatista törekvéseinek gyökereiről a századfordulón. ASzeg. 1. 213 — 235. 1. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. (2.) A kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig. Bp. 1964, Műszaki Kiadó. 251 1., 1 t., 2 térk., 1 mell.: 23 1. Radnai Lóránt: Ybl Miklós. 1814—1891. ElT. 1964. 19. évf. 16. sz. 743—749. 1. Remete László : A budapesti könyvtárügy úttörői. /Hat arcképvázlat./ Bp. 1964, FSzEK. 45 1. /Könyvtárosok kiskönyvtára 5./ Rónai Béla: A honismeret baranyai úttörői: Németh Béla. MűvT. 1963, dec. 138 — 141. 1. Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai — módszerei és újabb eredményei. AtSz. 1964. 6. évf. 1 — 2. sz. 36 — 83. 1., 1 t. Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története. Arr. 5. 321 — 337. 1. Simkovics Gyula : Sopron megye birtokviszonyai és agrárnépességének rétegződése a XIX. század végén. SSz. 1964. 18. évf. 1. sz. 14—26. 1. Sőtér István: Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után. Bp. 1963. Akad. Kiadó. 781 1. /Irodalomtörténeti könyvtár 12./ Szabóki Györgyi, N. : Adatok a népiskolai ifjúsági könyvtárak történetének kezdeteihez. /1868 — 1902./ OPK. 115— 127. 1. Szalatnai Rezső: Egy magyar lángész ébresztése. [Eötvös Lorándról.] MN. 1964. 20. évf. 79. sz. 10. 1. A szocialista munkásmozgalom kezdete és fejlődése Magyarországon a XIX. század második felében. PtK. 1964. 10. évf. 1. sz. 3 — 34. 1. Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez. /Jászi Oszkár ideológiai fejlődése 1900 — 1906 között./ Száz. 1963. 97. évf. 6. sz. 1205 — 1241. 1. Tóth Ede : A Függetlenségi Párt megalapítása. Száz. 1963. 97. évf. 5. sz. 985 — 1016. 1. Tóth Gyula: A bögötei iskola történetéhez. BDÉvk. 63 — 68. 1. Tóth Lajos : Benka Gyula pedagógiai munkássága ós a szarvasi nevelőképzós. MP. 1964. 4. köt. 1. sz. 82 — 98. 1. Ujszászy Kálmán: Erdélyi János. Kts. 1964. 14. évf. 3. sz. 143 — 146. 1. Várkonyi Áfgnes]: Buckle and Hungarian bourgeois historiography. АН. 1963. 10. tom. 1 — 2. no. 49 — 87. 1. Vincze Edit, S. : Az első május elseje Magyarországon. Munka. 1964. 14. évf. 5. sz. 1 — 2. 1. Vörös Antal : A belterjes gazdálkodás és az állattenyésztés Moson megyében 1896 — 1914. 1. AtSz. 1964. 6. évf. 1 — 2. sz. 84—112. 1. Zádor Anna: Henszlmann Imre emlékezete. MT. 1964. 9. köt. 2. sz. 63-68. 1. c) Ismertetések Baróti Géza: Az utolsó bányarém. Készül a pécsi bányászok néprajza. MN. 1964. 20. évf. 56. sz. 5. 1. Diószegi István : Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után. /1878—1879./ Bp. 1961. — Ismerteti: