Századok – 1965
Krónika - Beszámolók kandidátusi disszertációk vitáiról - 343
KRÓNIKA 343 A Levéltári Leltárak с. sorozatban a következő új kötetek jelentek meg: Jugoszláviai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár filmtárában (1963. január 1-én). — Útmutató az esztergomi primási levéltárhoz (két kötetben). — Magyar Államvasutak Igazgatósága 1869 —1949 (az anyag nem a levéltárban, hanem eredeti őrzőhelyén van). — Romániai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár Filmtárában (1964. január 1-én). — Áz esztergomi római katolikus főegyházmegye anyakönyvének mikrofilmjei az Országos Levéltár Film tárában (tematikai konspektus). * A helytartótanácsi és a kincstári levéltárakból a közelmúltban kiemelt kb. 5000 db térkép és tervrajz rendezése és jelzetelése befejeződött. A térképekhez katalóguslapok is készültek. * A fotólaboratórium két új filmleolvasógépet kapott. Ezzel a leolvasógépek száma tízre emelkedett, amiből rendszeresen hat gép áll a kutatók rendelkezésére. * Újabb két levéltári olvasókönyv jelent meg: Lengyel Alfréd „Győr megye történetének írásos emlékei", ós Horváth Zoltán „Sopron város és a megye múltja egykorú iratok tükrében" c. munkája. BESZÁMOLÓ JUHÁSZ GYULA, KIS ALADÁR ÉS SIMON PÉTER KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓINAK VITÁIRÓL Juhász Gyula: „A Teleki-kormány külpolitikai törekvései a második világháború kirobbanásakor" c. kandidátusi disszertációja a legújabbkori magyar történelem fontos kérdéseinek vizsgálatát tűzte ki célul. 1939 tavaszán, Csehszlovákia teljes feldarabolása után, a demokratikus nemzetközi közvélemény növekvő felháborodással fordult szembe a fasiszta Németországgal. Angliában a Chamberlain-féle behódoló politika ellenzéke jelentősen megerősödött, így fennállt annak a lehetősége, hogy egy lengyel—német háborús konfliktus esetén a nyugati hatalmak nem maradnak tétlenül. A nemzetközi helyzet ilyen alakulása nem maradhatott hatás nélkül Magyarország külpolitikájára sem. A fasiszta Németországgal való szoros külpolitikai együttműködés' az Angliával és Franciaországgal való nyílt szakadás veszélyével fenyegetett. A magyar uralkodó osztályok mindemellett fenntartották azon nézetüket is, hogy Németország és a nyugati hatalmak megegyezése a Szovjetunió rovására mégis bekövetkezhetik, s ez a magyar reviziós igények kielégítésének lehetőségét csillogtatná meg. Németország a müncheni paktum után fokozott gazdasági és politikai expanziónak vetette alá Magyarországot. Ez egybeesett Imrédy Béla kormányának fenntartás nélküli németbarát kül- ós belpolitikai törekvéseivel. Ez a politikai vonalvezetés sértette a magyar finánctőke és a nagybirtok egy részének érdekeit, ezért 1939 februárjában gr. Teleki Pált juttatták a miniszterelnöki székbe. Teleki azonban a német behatolást feltartani nem tudta, mert — osztályhelyzetéből kifolyólag — éppen azon haladó és demokratikus erők szótzúzására törekedett, melyek támaszt adhattak volna a német fasizmus nyomásával szemben. Ezek a tényezők alapvetően határozták meg a Teleki-kormány külpolitikáját, viszont igaz, hogy a Teleki-kormány erőteljesebben Olaszországra támaszkodva a német nyomás enyhítését is igyekezett biztosítani. Az a tény, hogy a magyar uralkodó osztály józanabb felfogású képviselői egy világháborúban Németország helyzetét egyáltalán nem ítélték meg derűlátóan, a kormányt arra ösztönözte, hogy a nyugati hatalmakkal való végleges szakításra ne kerüljön sor. Amennyiben a német — lengyel konfliktussal a háború kitör, Magyarországnak a fegyveres semlegesség álláspontjára kell helyezkednie. A területi revízió vágya ugyanakkor sokkal erősebben hatott a kormány külpolitikai tevékenységére, mint amilyen eréllyel képviselni tudta a fegyveres semlegesség megőrzésének elvét, kivéve a német—lengyel konfliktust. Ebben az időben már a Romániával szembeni területi igény megvalósítását tűzték napirendre, s mivel adott helyzetben Németország
