Századok – 1965

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 332

KRÓNIKA 337 útvonal kötötte össze. Mindezek kikerülték a capitoliumi városrészt, sőt a „latin negyedet" is, és a Fő Piacon találkoztak egymással. Kétségtelen, hogy a mai ún. kör-körös rendszerű utak abból adódtak, hogy körülfogták a latin várost. Emellett megvolt az insula-rendszerű római úthálózat is. Szombathely a XVIII. század végéig megőrizte a középkori város képét, ez viszont földrengés ós népvándorlás pusztításai ellenére az antik város utódjának tekinthető. A város folyamatos életfunkcióját szemléltetik forgalmas útvonalai, melyeknek ősisóge kitűnt: az ó-perinti híd a hajdani római híd helyén, a mai Kossuth Lajos u. a Borostyánkő út megmaradt szakasza és az őskori gázló helyét mutatja, stb. Az impérium székhelyét örökli előbb a frank, majd a magyar király, s mint fejedelmi adomány kerül püspökkézre. A kontinuitás szempontjából Váczy Péter azt tartja különösen fontosnak, hogy Ó-Perintet a város területéhez számították, noha a középkori fal stratégiai okokból nem terjedt túl a Perinten. Az ókeresztény temető a temetőkápolnával — a későbbi Domonkos rendi templom — ugyanígy a városhoz tartozik, noha a városfalon kívül esik. Itt húzódott meg a kereszténység, amikor a Vár pogány urak birtokába ment át. A frankok kiépítik és Szt. Márton tiszteletére szentelik (tévedés, hogy Szt. Márton itt született). Végül a lakosság továbbélésének jelét kell látnunk Perint nevében, melyet az ókori Parentini alapján 'átfolyó patak' jelentésű illyr szóra vezethetünk vissza. De megmaradt ennek avar párhuzamos elnevezése a Sorok-ban. Erre figyelmeztet továbbá a város névadó folyójának neve, mely német ajkon él tovább mint Zöbernbach, a Gyöngyös egyik forrásvize gyanánt. Peter Ratkos kandidátus, a Szlovák Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa felszólalásában néhány megjegyzést fűzött a vitához. Véleménye szerint a Savaria (ill. annak német formája „Zöber") névhez képest a Steinamanger későbbi ós már a vár (Stein) létezésével kapcsolatos. Vele együtt keletkezhetett a Kámon elnevezés is amely nem lehet a Savaria-nak megfelelő szláv név. Az eddigi magyar kutatás eredményei a csehszlovák kutatás szempontjából is hasznosak és igen tanulságos lenne, ha a IX. századi telepet (amely 860-ban a salzburgi érsek birtokában volt) közelebbről meg lehetne határozni. P. Buócz Terézia válasza után Székely György elnök zárszavában méltatta a referátum és a hozzászólások jelentőségót, majd a kontinuitással kapcsolatos marxista és polgári kutatás újabb eredményeire utalva kifejezte meggyőződését, hogy a magyar várostörténeti kutatás sem maradhat el módszerében és szempontjaiban az előbbiektől. Felhívta a figyelmet arra, hogy a „Stein" bajor helyneveknek nem kő és nem romváros az értelme. A soproni teljes topográfiai kontinuitás (Mollay) ugyan Holl Imre hozzászólása után aligha lehet kétséges, de Vercauteren megállapításai tükrében „a falak kontinuitása a mi tárgyalt városaink esetében talán nem is a városi szintű megmaradást, hanem az elmaradást tükrözné. Végre is be kell látnunk, hogy a középkorban nem is volt város Szombathely." A városok „az elnyomott osztályok csendes munkája" (Engels) nyomán jöttek létre, a középkori kézművesség ilyen jelentőségét ma a polgári történészek is elismerik (Vercauteren, Ennen). „A mi forrásviszonyaink között még nagyobb a fontossága a régészeti, technikatörténeti kutatásoknak a várostörténet antik és középkori szakasza közötti évszázadok betöltésében, nem egyszerűen a kontinuitás kutatásában, hanem ennek és az új fejlődés forrásainak és menetének felderítésében. Ebben a régészeti, kohászattörtóneti és nyelvészeti tijabb megfigyelések Nyugat-Dunántúl vonatkozásában máris sok eredményt hoztak és érlelnek." Végül sikert kívánva Buócz Teréziának kutatásai továbbfejlesztésében, az ülést berekesztette. * A hovember 5-i ülés elnökségében Perényi Imre egyetemi tanár, miniszterhelyettes elnöklete alatt Lénárt Lajos Vas megye tanácsaVB-elnökhelyettese, Lengyel Alfréd, a Társulat Nyugat-Dunántúli Csoportjának elnöke,Tari János, az MSZMP szombathelyi pártbizottságának titkára és Gyuráez János, Szombathely város tanácsának VB-elnöke foglalt helyet. Perényi Imre elnök megnyitójában mint a várostörténeti kutatásban érdekelt társtudomány képviselője megköszönte az elnöklésre történt felkérésben megnyilvánult bizalmat, és hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus kora rendkívül fontos, hatásaiban a mai gyakorlati városrendező ós városépítési munkát is befolyásoló szakasza városaink múltjának. Megemlékezett a II. várostörténeti konferencián Győrben éppen ezzel a korszakkal kapcsolatban még felszólaló Valló István dr. elhúnytáról, méltatva a várostörténet terén kifejtett munkásságát. A résztvevőknek írásban előre megküldött referátumot Vörös Károly muzeológus készítette „A magyarországi várostörténet problémái a dualizmus korában" címmel. A referátum bevezetőben rámutatott arra, hogy a kor hazai városfejlődésének általános vonalát a kutatás már tisztázta. A mezőgazdaságból kiinduló kapitalista fejlődés 22 Századok 1965/1-2