Századok – 1965

Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6

A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 25 maradéktalanul tisztázta, noha — mint említettük — csak részben készpénzben. Egyébként pedig — amit táblázatunkra való egyszerű rátekintés bizonyít — a visszafizetéseknél egyáltalában nem voltak tekintettel a kölcsönfelvétel idó'pontjára, vagyis a hitelezők kielégítési sorrendjénél valamely elvi szempontból való következetességet nem lehetett megállapítani. * Nem tartottuk feladatunknak, hogy Zichy Ferenc pénzgazdálkodását a zárgondnokság feloldása utáni időben vizsgálat alá vegyük: tény egyrészről azonban az, hogy kötelezvényei ebből az időből is maradtak ránk, de tény az is, hogy hatalmas építkezései, így a győri székesegyház építkezése is csak az 1760-as években indult meg. Végrendeletében csak esetleges adósságairól emlékezik meg, ám a különböző egyházi és jótékonysági célokra, alkalmazottai részére történt hagyományozásai nem szóltak jelentős összegről. Mindebből következik, hogy jövedelmeit és kiadásait 1758 után egyensúlyban tudta tartani," s az az anyagi csőd, amely püspöksége első éveiben a jövedelmeit figyelmen kívül hagyó beruházásai és fényűző udvartartása, valamint az emberekben való túlzott bizodalma következtében mind a győri egyházmegye, mind a Zichy-család birtokvagyonát összeroppanással fenyegette, az uralkodó által elrendelt zárgondnokság s főként Zichy István és János kötelezettségvállalásai eredményeképpen elhárult.100 99

Mohi Adolf: i. m. 148, 162. 1. 100

E tekintetben figyelmet érdemel, hogy Zichy István, aki Csicsó zálogbirtokosa volt, 1769-ben 568 600 forint adósság hátrahagyásával halt meg, s fiai (István, Miklós és Ferenc) 1777-ben még mindig 368 270 forint adósságot osztanak fel egymás között (OL. Zichy-Ferraris család 737. sz.).