Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 303

324 FOLYÓIRATSZEMLE 324 kérdése miatt kitört lengyel—német gazdasági háború kérdésével foglalkozik. Minthogy Németország 1923-tól kezdve a szászországi és rajnai gyárosok befolyására nem volt hajlandó a lengyel szenet a korábbi mennyiségben átvenni és a földbirtokos körök követelésére a mezőgazdasági bevitelt is csökkenteni törekedett, a lengyel gyáripari csoportok is a német ipari árubehozatal megszüntetése érdekében léptek fel, hogy a belső piac ellenőrzését maguknak biztosíthassák. A kereskedelmi forgalom teljes szünetelése mégsem következett be, mert sem Lengyelország nem tudott meglenni bizonyos német ipari készítmények nélkül, sem Németország a lengyel fa és mezőgazdasági árubehozatal nélkül. A német piacon eladhatatlanná vált lengyel szén, sőt egyes mezőgazdasági termékek piacképessége érdekében a lengyel kormány kénytelen volt a dömping eszközéhez nyúlni, ami együtt járt ugyanezen árucikkek belföldi árának nagymérvű, emelésével. A helyzet tarthatatlanságának felismerése 1930-ban kereskedelmi szerződés aláírásához vezetett, a német szén- és acéliparosok, valamint a nagybirtokosok ellenzése miatt azonban a német kormány azt nem merte a birodalmi gyűlésnek benyújtani. A kereskedelmi kapcsolatokra további kedvezőtlen hatást gyakorolt az újabb tárgyalások kudarca és a gazdasági világválság. — A folyóirat Közlemények rovatában Кивт KöNiGnek az alsó-sziléziai új beruházásokkal foglalkozó írását (619 — 526. 1.) és ARVED FRHR. VON TAUBE Emlékezések a „hazafias háborúra" címen (527 — 530. 1.) FRIEDRICH VON SCHUBERT tábor-nok 1962-ben Stuttgartban kiadott emlékiratát tárgyaló és a műről J. I. Druzsinyina által írt recenziót elismerően méltató munkáját olvashatjuk. 1963. 12. köt. 4. (dec.) sz. — FRIEDRICH BENNINGHOVEN: A livóniai fegyveres erők számának és területi elhelyezésének problémái a középkor végén (601 — 622. 1.) c. tanulmánya 1655 — 56-i forrásanyagok alapján keresztmetszetet ad a korabeli livóniai haderők állapotáról. A feltáruló kép alapján megállapítja, hogy a több oldalról fenyegetett terület katonai helyzete rendkívül nehéz volt. Földrajzi viszonyai, a hadak ellátásának problémái és egyebek elkerülhetetlenül szükségessé tették a hadsereg átalakítását zsoldos hadsereggé, ez azonban az ország gazdasági gyengesége miatt nagyon nehezen viselhető terhet jelentett, amit súlyosbított a nemesség általános ellenkezése a katonai terhekkel szemben. Koncepcióját a szerző alátámasztja 1451-ből vett adataival, s levonja végül azt a következtetést, hogy a német lovagrend hadereje a XV—XVI. században Livóniában fokozatosan zsoldos hadsereggé vált, amelynek során a lovagokból egy katonai vezető, tiszti réteg alakult ki. — A jezsuiták Dorpat-ban (1583 —1625) címen (673 — 687.1.) VALLÓ HELK a Báthory István király által betelepített jezsuita rend berendezkedését, térítő és tanító munkáját vizsgálja. Megállapítja, hogy a nehézségek ellenére (a németajkú lakosság körében elszenvedett kudarc, a nyelvismeret hiánya, kevés helybeli novicius stb.) a rend tevékenysége utat nyitott a később Dorpatban alapított svéd egyetemhez. — HELLMUTH WEISS az ellenreformáció korából való újonnan felfedezett észt nyelvemléket ismertet (688 — 699. 1.), amelyet E. M. Wermter fedezett fel az 1582-ben Vilnóban kiadott Regulae Societatis Jesu с. munkában. Az Ambrosius Völcker, Dorpatban tartózkodó jezsuita atyától származó észt nyelvű töredék a katolikus katekizmus egy részének fordítását tartalmazza. — Egy luteránus levél az ellenreformáció livóniai előnyomulásról, 1582 címen (699 — 708. 1.) PAUL JOHANSEN ismerteti az 1582-ben Lengyelországhoz csatolt livóniai részek rekatolizálására irányuló intézkedéseket és ezzel kapcsolatban a pernaui protestáns kongregáció vizitátorának, a pomerániai David Dubberchnek egy revali protestáns lelkészhez intézett levelét, amelyben leírja a protestáns egyház kifosztását és rámutat a jezsuita invázió veszélyére. A szerző a levelet összeveti az ellenreformáció rigai vezetőjének, Fabianus Quadrantinusnak Cromer püspökkel folytatott levelezésével. — Közlemények rovatát a lap a jelenlegi balti történetírás ismertetésének szenteli. — 0. JAHRBÜCHER FÜR GESCHICHTE OSTEUROPAS. 1964. 12. köt. 1. (máj.) sz. — GEORG VON RAUCH „pillanatképeket" ad a XIX. századból az orosz közélet számos képviselőjének Németországgal: a társadalommal, a politikai helyzettel, a kulturális élettel stb. kapcsolatos nézeteiről (5 — 47.1.). Kronologikus ismertetésében— melyben a XVIII. század néhány kiemelkedő orosz személyiségének Németországra vonatkozó megnyilatkozását vetíti elő, majd részletesen foglalkozik többek között N. Turgenyev, Herzen, Bakunyin, Gogol, Ivan Sz. Turgenyev, Belinszkij, Dosztojevszkij, K. Leontyev, Mihajlovszkij, Szamarin írásaival — felöleli a német forradalmi szellem és haladó kultúra megbecsülésétől a századvégi reakciós berendezkedés bírálatáig a korszak fő problémáit. — STEPHEN FISCHER-GALATI: A modern román nacionalizmus forrásai c. cikke (48 — 54. 1.) felvázolja a XVTII. században Erdélyben szárnyat bontó, s ekkor még teljesen osz-