Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 303

FOLYÓIRATSZEMLE 319 tika pusztán a világközvélemény befolyásolására irányult-e, vagy megfelelt a herceg valódi szándékainak. Cikke, amely a Német politika a balti államokban 1!)18—1919 c. nagyobb munka egy részletén alapul, a Miksa-féle kormányzat ezirányú tevékenységének részletes ismertetése után megállapítja, hogy a Németország érdekeinek megfelelően alkalmazott konciliánsabb politika komolyságát és jóakaratát nem lehet kétségbe vonni, de azt se, hogy ez a politika a fejlődés adott szakaszában eleve kudarcra volt kárhoztatva. — HARRY HANAK: Egy elvesztett ügy; az angol radikálisok és a Habsburg-birodalom, 1914—1918 c. (166 — 190. 1.) írásában részletesen ismerteti a Monarchia felosztását szándékoló áramlatokkal szemben fellépő, s a Monarchia fenntartása mellett kardoskodó politikai csoportokvezetőinekmotívumait (kiábrándultság a nacionalizmusból, a Monarchia múltjának és szerepének idealizálása, Németország egyensúlyozásának gondolata, félelem a cárizmus pánszláv politikájától, németbarát érzelmek), majd a háború menetében beállt egyes fordulatokat vizsgálva megállapítja, hogy az angol közvélemény a kérdést nem önmagában, hanem a német és az orosz kérdésnek alárendelve szemlélte. Minél biztosítottabbnak látszott a győzelem Németországgal szemben nyugaton, és minél kevésbé fenyegetett a pánszláv előretörés veszélye keleten, a radikálisok elgondolásai annál kevesebb befolyást gyakoroltak az angol közvéleményre, míg végül a történelem egyszerűen túlhaladta őket. Ausztria-Magyarország nemzetiségei 1918 folyamán olyan helyzetet teremtettek, hogy a Monarchia sorsának kérdése az év őszén már legfeljebb csak elvi vita tárgya lehetett. — A lap ismertetést közöl P. F. SUGAR tollából DENIS SILAGI: Jakobiner in der Habsburger Monarchie ; Ein Beitrag zur Geschichte des aufgeklärten Absolutismus in Österreich е., a Herold kiadó által 1962-ben, Bécsben és Münchenben megjelentetett munkájáról. 1963. 23. köt. 3. (okt.) sz.—R. JOHN RATH: Gazdasági feltételek Lombardiában és Velencében és hatásuk a közvéleményre, 1813-15 (262—281. 1.) c. dolgozatában megállapítja, hogy a lombard és a velencei lakosság 1813-ban, illetve 1814-ben felszabadítókként fogadta a francia uralmat megszüntető Habsburg csapatokat, 1815 márciusában pedig, Murát nápolyi király Habsburg-ellenes vállalkozása idején az előbbi szembefordult a Habsburg-uralommai, az utóbbi viszont lojális maradt. E jelenség okait kutatva megvizsgálja a két tartományban a Habsburgok gazdaságpolitikáját és arra az eredményre jut, hogy ez a politika a lakosságra nézve Lombardiában relatíve kedvezőbb volt, mint Velencében. A lakosság magatartásának oka tehát nem a gazdaságpolitikában rejlik, hanem abban a körülményben, hogy a középosztály, amelynek a napóleoni rendszer kedvezett, s amely helyzetét a Habsburg kormányzati rendszerben fenyegetve látta, Velencében szűkebb volt, mint Lombardiában (így a közvéleményre kifejtett hatása is) és a francia uralom idején az előbbiben kevesebb kedvezményt élvezett (így a Habsburgokkal is kevésbé volt elégedetlen), mint az utóbbiban. — ABRAHAM ASCHER: Professzorok mint propagandisták; a katedra-szocialisták politikája, 1916—1918 címen (282 — 302. 1.) két vezető katedraszocialista: Adolph Wagner és Gustav von Schmoller tevékenységével és tanaival kapcsolatban vizsgálja iaz irányzat tartalmát és hatását a német közéletre, valamint a kormányzati tényezőkre. Megállapítja, hogy az alapjában konzervatív és nacionalista áramlat eszmei alapul és indítékul szolgált a háborúba torkolló német imperialista külpolitikának, míg a forradalom megelőzését célzó szociális reformjavaslatai — s amit belőlük megvalósítottak — nem bizonyultak elegendőnek a társadalmi béke megteremtésére. A katedra-szocialisták nem értették meg, hogy a dolgozó osztályok csak a polgári jogok teljességével elégedhetnek meg, sem azt, hogy az agreszszív birodalmi politika katasztrófához vezet. Eszméik tarthatatlanságát a német katonai összeomlás és a forradalom bizonyította be. — RALPH H. LUTZ a Stanford Egyetem Hoover Intézetének birtokában levő kiadatlan Rosa Luxemburg levelekkel foglalkozik, melyeket Luxemburg Mathilde Jacobnak írt a börtönből (303 — 312. 1.). A leveleket, melyeknek valamennyi utalását eddig még nem sikerült megfejteni, rendkívül értékeseknek tart ja Luxemburg tevékenységének, egyéniségének és a kommunisták politikájának megvilágítása szempontjából. A levelek ismertetése alkalmat ad a szerzőnek, hogy egyúttal összefoglalja R. Luxemburg élettörténetét is a börtönévekig (1918-ig), s kifejezésre juttassa nézetét, amely szerint Luxemburg életműve a kommunista eszmék egyik legjobb, elméletileg nagyértékű összefoglalása. — CATHERINE D. PAPASTATHOPOULOS: Helyi kormányzat és közigazgatás Görögországban, 1952—1962 címmel (333 — 360. 1.) ismertető jellegű áttekintést nyújt a címben jelzett kérdésről. 1964. 23. köt. 4. (jan.) sz. — JOSEPH F. ZAÖEK: Palacky és ,,A cseh nemzet története" (412—423. 1.) c. írásában a cseh történetíró művének külső körülményeivel, fogadtatásával, céljaival és fő mondanivalójával foglalkozik. Méltatásában