Századok – 1965

Történeti irodalom - Aranyossi Magda: Lázadó asszonyok (Ism. Tömöry Márta) 285

.288 TÖRTÉNETI IRODALOM adott okot háborús izgalomra, Bosznia-Hercegovina annektálása, illetve a Szerbiával fennálló konfliktus miatt komoly háborús helyzet volt a Monarchiában. A további évek­ben — látszatra ! — a kedélyek lescillapodtak.) A nőmunkásoknak nagy hibája volt a háború elleni harc elhanyagolása — a szerző szerint. A bemutatott dokumentumanyag itt mást mond. A nőmunkások elsőnek ismerik fel a hazafias szólamok mögött a háború igazi arcát. A Nőmunkásban már 1916 szeptemberétől egyre több a „fehér mező", a cenzúra által kihúzott cikk. 1916 elején a Nőmunkás szólítja fel szervezkedésre a gyárak­ban megszaporodott ifjúmunkásnőket — az Ifjúmunkás fél év múlva gondol ugyanerre.— 1918 elejétől a Nőmunkás hetilapként jelenik meg. Mindez inkább azt bizonyítja, hogy ha fiatal és tapasztalatlan, képzetlen volt is sok tekintetben ez a mozgalom, megtette a magáét a háborús években is. Kis hiányérzettel teszük le a könyvet, mert nagyon sajnáljuk, hogy a sok-sok név, amit menetközben emlit s felsorakoztat a szerző, szinte minden megmozdulás, esemény taglalásakor, kivétel nélkül mind név marad, nem lesz belőlük eleven, igazi alak, egyéniség. Nem tudjuk meg, honnan jöttek, kik voltak, mi lett további sorsuk, szerepük a nóvszerint említetteknek. Kétségtelen, hogy kortársak erről az időszakról ma már nem igen tudnak vallani, de mégis lett volna mihez fordulni. Bár a szerző gondosan végigtanulmányozta a Népszava, a Nőmunkás s még pár folyóirat vonatkozó évfolyamait, itt többet tehetett volna: jó pár munkásújságban — a későbbi időkben különösen —1 sok a visszaemlékező, szervezett munkások, nőmunkások életrajzát, sokszor fényképét is ! adó cikk. Pl. a Könyvkötők Lapja 1930-as évfolyamaiban, a Cipészben, az Epítőmunkás­ban, a Typographiában stb. Kicsit mostohán bánt a szerző a feminista nőmozgalommal is, s különösen Bédy-Schwimmer Rózával magával, aki pedig az akkori viszonyok között jóval pozitívabb alakja a magyar haladó társadalmi mozgalomnak, semmint csak a nevének említésével megelégedhetnénk. (Pl. maga is gyűjtötte a magyar nőmozgalom régi írásait. Ld. A nőmozgalom régi dokumentumai c. kis kiadványát [Budapest. 1907, 39 1.].) TÖMÖRY MÁBTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom