Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK TÖRTÉNETÉHEZ 19 28 445 forint 19 kr-ról szóló számlái.7 6 Az ekkor összeállított kimutatás szerint a püspöknek a kamathátralékokkal együtt összesen 464 387 forint adóssága volt. Amikor azonban két esztendővel később újabb kimutatás készült, kitűnt, hogy a kamathátralékokkal együtt valójában félmillió forint volt Zichy Ferenc adóssága: időközben ugyanis újabb hitelezők jelentkeztek, újabb kötelezettségekről szereztek tudomást, így öt győri iparos, a rákosi kovács és egy neustadi hitelező 1838 forint 49 krajcáros követeléssel lépett fel,77 ezen felül a győr új városi alapítvány, a divényi uradalmat terhelő adósság sem szerepelt az első összeállításban. Ekkor tűnt ki, hogy Vedrődön Thuránszkv Jánosnak 400 forintos inscriptioja van,78 s hasonlóképpen Vedrődön még 1618-ban Baranyay Tamás és fia Vasvári Jánosnak és leszármazóinak 500 forintot inscribált,79 Zichy Ferenc püspök pedig a vedrődi és a csicsói plébánia részére 1000—1000 forintos alapítványt tett.8 0 A zárgondnokságnak tehát elég jelentős adósságteher kiegyenlítésével kellett megbirkóznia. Természetszerűleg magáévá kellett tennie a családi vagyon védelmének szükségességét, s a hitelezők túlzott követeléseinek, a családi birtokok elidegenítésének nem tett eleget. A püspökségi jószágok valamint a divényi uradalom bérletbe, a vedrődinek és a csicsóinak zálogba adása mellett elöntött. Csökkentette a püspöki udvartartás személyzetének létszámát, s a püspöknek — a hitelezők kívánságának megfelelően — csupán évi 6000 forint járadékot állapított meg. A felesleges ékszereket értékesítették, adott esetben a hitelezők kielégítésére fordították. (Ez utóbbi eljárással egyébként a tőketartozás 3%-át egyenlítették ki.) 1750 október elsejétől a püspöki jószágokat Benyovszky Pál bérelte évi 30 000 forintért, Divényt pedig 16 000 forintért Balassa Pál. Az utóbbit — szeniorátusi jószág lévén — Zichy István is szerette volna megkapni, s unokabátyjával meg is kötötte a bérleti szerződést, de a Helytartótanács oly feltételeket szabott, amelyeket nem fogadhatott el, s így a szerződéstől visszalépett. Bérletbe adták egyébként a nováki kúriát is évi 90 forintért: vagyis 76 A 14 pozsonyi polgár — akiknek követelése 2562 frt. 24 kr. volt — közül 2 kőműves, 1 — 1 pedig kereskedő, kalmár, bádogos, kovács, szabó, szűcs, lakatos, bojtkészítő, gombkötő és esztergályos, kettőnek foglalkozása nincs feltüntetve. A 33 győri polgár közül (követelésük 11 703 frt. 7 kr.) 4 kalmár, 2 — 2 könyvkötő és lakatos, 1 — 1 pedig kőműves, mészáros, vas-, ill. fakereskedő, ke'ményseprő, szűcs, gyógyszerész, csizmadia, órás, rézműves, varga, szobrász, kádár, nyerges, gyertyamártó, üveges, szappanfőző, fazekas, kovács, nyomdász, asztalos, szíjgyártó, bognár és gombkötő, egy ismeretlen foglalkozású. A 14 soproni polgár közül (akiknek a püspök 2307 forint 22 krajcárral volt adós) 1 — 1 kovács, üveges, lakatos, fazekas, kalmár, vaskereskedő, szappanfőző, rézműves, asztalos, szabó, gyógyszerész, olasz kereskedő, festő és gombkötő. Végül a 17 bécsi hitelező közül (akiknek követelése a legtöbb, 11 872 forint 26 kr. volt) csak tizenkettőnek foglalkozását ismerjük: 1 — 1 építész, 2 nyerges, gombkötő, fazekas, orgonakészítő, spanyolfal-készítő, asztalos, szabó, szűcs, szíjgyártó és posztókészítő. 77 Az öt győri hitelező: az uradalmi cukorkészítő, valamint 1 — 1 szappanfőző, kötélverő, kardcsiszár és pék volt. Ekkor jelentkezett egyébként Haymerle János Faxkas is, akinek édesatyja — bécsi udvari szabó, majd udvari szállító — 1702 óta állott a Zichy családdal üzleti kapcsolatban. 1705-ben pl. Zichy Péter 2500 forinttal volt adósa. 1726-ban ő ad Zichy Ferencnek 1300 forint kamatmentes kölcsönt annak az ígéretnek fejében, hogy évenként egy hordó tokajit és 20 akó budai bort fog kapni. Ezt azonban csak egy évig kapta, s így lépett fel 2174 forintos követelésével. A későbbiek folyamán megelégedett 800 forinttal, a többi követeléséről lemondott. 78 OL. Zichy-család fasc. 26. no. 7. 79 Uo. fasc. 26. no. 4. 80 Uo. fasc. 40 et CC. No. 3. 2*
