Századok – 1965
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Holotík; L’udovít: A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tíz éve 229
230 UUDOVÍT HOLOTÍK Ekkor hágott tetőpontjára a burzsoáziával folytatott nagy ideológiai küzdelem, melybe, ha lassankint is, bekapcsolódott a fiatal szlovák marxista történetírás. Ez az időszak volt az, melyben hangsúlyozták a munkásosztály szerepét történelmünkben és kiemelték multunk forradalmi hagyományait, valamint a burzsoá legendák elleni harcot. A fiatal marxista történetírás abban az időszakban lépett fel, amikor a historizmus és a történelmi érzékre való nevelés az új társadalom felépítéséért folytatott harc fegyverévé vált. Ennek a gyors előretörésnek az időszakában nehéz volt felismerni bizonyos negatív vonásokat. Ezek a történelmi fejlődés egyszerűsítésében, a sematizmusban, dogmatizmusban, az idézet-mániában, a tekintélyekbe vetett korlátlan hitben mutatkoztak, amelyek az egész csehszlovákiai marxista történetírást jellemezték. A SzTA Történettudományi Intézetének munkája számára nagy jelentősége volt a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével való szoros együttműködésnek. Munkaterülete, főként a nagy közös és összefoglaló jellegű munkákat illetőleg, a CsTA Történettudományi Intézete munkaterületével való szoros kapcsolatban alakult ki. Ennek az együttműködésnek az alapján, mely még a CsTA Történettudományi Intézete 1952-ben történt alapításától datálódik, állapították meg munkafeladatként a Csehszlovák történelem áttekintését,'2 melyből eddig három kötet jelent meg, melyek a legrégibb időktől 1945-ig terjedő időszakot ölelik fel. A cseh történészekkel való együttműködés a SzTA Történettudományi Intézete számára több irányban volt előnyös. A- szlovák történetírás bekapcsolódott a történetírás bonyolult módszertani és elméleti kérdéseinek megoldásába, melyeknek a további haladás szempontjából alapvető jelentőségük volt (pl. a periodizáció stb.). Megvolt az az igyekezet is, hogy az említett Áttekintés valóban áttekintése legyen a csehszlovák történelemnek, hogy a szlovák történelem ne legyen csak valamiféle függeléke a csehnek, mint az a múltban volt. E tekintetben ma is egyre növekvő jelentőséget kell tulajdonítani a cseh történetírással való együttműködésnek. Határozottan arra kell törekedni, hogy a cseh történelem ismerete átterjedjen Szlovákiára és viszont, hogy a cseh országrészekben ismerjék a szlovák történelmet. A cseh közönséggel a szlovák történelmet főként azoknak a kultúrpolitikai és politikai tényeknek marxista elemzése alapján kell megismertetni, amelyeketa cseh polgári történetírás és publicisztika, valamint a szociáldemokrata irodalom is elrajzolt és így hozzájárult a nemzeteink közti viszonyban támadt bizalmatlanság elmélyüléséhez. Az áttekintés szlovák szövegei kidolgozásának első lépése a szlovák történelem alapvető problematikájának megállapítása, Szlovákia történelme tárgyának kijelölése (melyről a múltban különböző ellentétes vélemények uralkodtak) és a szlovák történelem periodizációjának a .megállapítása. Pontos volt, hogy ennek a feladatnak kapcsán fontolóra kellett venni az egész szlovák történelmet a legrégibb időktől egész a jelenkorig. Először került bele a szlovák történelembe a feudalizmus egész kora, melyet a polgári történetírás nem tekintett a szlovák történelem egyenértékű alkotóelemének, és a legújabb történések korszaka. Ez az igyekezet mindenekelőtt arra irányult, hogy a szlovák történelem polgári koncepcióját értékelje át. Jól ismert tény, hogy a szlovák polgári történetírás egyetlen művet sem hagyott ránk a gazdaságtörténetről, a szlovák nép társadalmi helyzetéről, a feudalizmus 2 Pfehled ficskoslovenskych dejín, Dil I. do г. 1848 (A csehszlovák történelem áttekintése, I. rész 1848-ig). Praha, 1958. Dil II. 1848 — 1918 (2 zv.) (II. rész, 1848 — 1918 [2 kötet]). Praha, 1960; Dil III. (III. rész). Praha. 1960.
