Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
12 BAKÁCS ISTVÁN" Zichy István még életében elvesztette legidősebb fiát, Pált, akinek leszármazói örökölték a nagyvázsonyi, az adonyi és a palotai uradalmakat, s így második fiára, ifjabb Istvánra csupán a komáromi (s vele az óbudai), a szentmiklósi és a vedrődi uradalom szállott. Kétségtelenül kisebb jövedelemmel rendelkezett mint atyja, s így akkor, amikor 1701-ben meghalt, 20 795 forint adósságot hagyott fiaira, Péterre és Lászlóra. Az adósságból 16 150 forint volt tőketartozás és kamathátralék, a többi iparosok és kereskedők kifizetetlen számláiból és misealapítványokkal kapcsolatos tartozásokból származott.42 László ugyan a reá eső adósságokból két esztendő alatt 2577 frt. 53 dénárt kifizetett, ám ugyanakkor 12 550 forint kölcsönt is felvett, s így amikor a spanyol örökösödési háború során 1703-ban halálosan megsebesült, fivérére, Péterre hárult tartozásainak kifizetésén kívül a nőági örökösöknek járó 24 500 forintos kötelezettség, amidőn Pétert is terhelte az apjától örökölt 10 397 forintos adósság.43 Péter, aki a zsámbéki és az óbudai kastély építkezéseire hatalmas összegeket költött,4 4 a Rákóczi-szabadságharc idején igen súlyos anyagi helyzetbe került. Nemcsak az adósságok törlesztésére nem gondolhatott, hanem még a kamatok megfizetésére sem. Saját életfenntartására is újabb és újabb kölcsönök felvételére kényszerült, s ennek következménye volt, hogy amikor meghalt (1723) adóssága 613 959 forintra volt tehető, amely összeg azonban magában foglalta az özvegyének járó 30 000 forintot, valamint 30 000 forint értékű elzálogosított ékszert. Meg kell jegyeznünk, hogy Péter adósságairól több kimutatás maradt fenn, amelyek különböző rendeltetéssel és különböző időpontokban készültek, s így — főként a hátralékos kamatok nagyságának eltérő volta következtében — különböző összegekről szólnak. Péternek ugyanis három fia volt: első házasságából Ferenc és László, a másodikból Miklós. László azonban 1726-ban meghalt s az újabb osztály Ferenc — a későbbi győri püspök — és Miklós között folyt le.45 A kölcsönökből származó 253 919 forintnyi adósságnak mintegy egyharmada a pálosoktól, a nyitrai káptalantól,4 6 Csáky Imre bíborostól, valamint László által Dolny István esztergomi nagypréposttól és Mérey Mihály kanonoktól felvett s ekkor már az esztergomi káptalanra háramlott kölcsönökből származott. Nagyobb összeggel tartozott ezenfelül Löffelholcz báróhiszen jogtalan követelések ellen az érvénytelenített kötelezvény volt a legjobb bizonyíték. Egyébként egyetlen kifizetetlen kötelezvény maradt utána: ez a kismartoni apácák részére 1679-ben kiállított kötelezvény, amelyet 1715-ben egyenlítettek ki. Unokája, Andrássy Magdolna ugyanis belépett a rendbe, s az ilyenkor szokásos hozomány kifizetése helyett évi 90 frt járadék kifizetésére kötelezte magát (uo. fasc. 57 NB et С. no. 3). 42 Uo. fase. 46. no. 6. — Győri, nagyszombati, komáromi, pozsonyi és bécsi kereskedőknek, valamint a komáromi, győri és nagyszombati ferenceseknek maradt adósa. 43 Uo. fasc. 46. no. 24. 44 Fattenbüchl Ferenc : A rabváltó trinitarius szerzetesek Magyarországon. Bpest. 1940. 140. 1. 45 Az egyik, 1729 évi kimutatás szerint az adósságokat három részre osztották: Ferenc vállalt 57 622, Miklós 57 544 forintos tőketartozást, 95 148 forintnyi tőketartozást pedig nem osztottak fel. E kimutatás szerint tehát Péter adóssága a kamatokkal együtt 253 062 forint lett volna. (OL. Zichy család fasc. 46. no. 31, 36, 99, 106. A legteljesebbnek tekinthető: OL. Helytartótanácsi It. Fasciculi mensium: Litterae 540. rsz.) 46 OL. Zichy család. Fasc. 42 NB et E. — Zichy Péter a Mattyasovszky László püspök által a kispapok részére tett alapítványból vett fel 10 000 forintot, majd Erdődy László nyitrai püspöktől 1000 forintot.
