Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 189 hatalmi nyomás révén megcsonkult önrendelkezésünk s ténylegesen megcsorbult állami szuverenitásunk állapotában; /) mert felbomlóban van az a hármas egyezmény, melyhez való csatlakozásával Magyarország szövetség-féle viszonyba került a harmadik birodalommal, s utóbb belesodródott a háborúba. Belső és külső ellenségeink és ellenfeleink ezzel az érveléssel szemben csak hazugságokat, legjobb esetben frázisokat állíthatnak. A szépen csomagolt hazugságok és a csengő szólamok hitele azonban világszerte nem csökkenőben, hanem zuhanóban van. . . II. A bátor önvédelem politikája felé 1. AZ ALKOTMÁNYOS JOGKEND HELYREÁLLÍTÁSA Nem kétséges, hogy szabad önrendelkezésünk visszaszerzésének és érvényesítésének, ennek során semlegességünk kimondásának nem deklaratív része nehéz — hiszen, az itt eddig elmondottak is eléggé megvilágítják történelmileg és logikailag, jogilag és politikailag egyaránt, mind háborúbalépéseink útját, mind e háborúból való kiválásunk lehetőségeit — hanem a belső átállítás erre az irányra. Pedig a belső átállítás nélkül egyfelől aligha valósulhat meg szilárd érvénnyel maga a deklaráció, másfelől nélküle többékevésbé üres szó marad csupán. Azért mernénk mondani, Miniszterelnök úr, a semlegességi deklaráció akár közvetlenül történnék, akár nemhadviselő álláspontunk közbeiktatásával, önmagában szinte gyerekjáték ahlioz képest, hogyan adjon ennek Magyarország egyfelől belső alapozást; másfelől kifelé is érvényes politikai és diplomáciai hitelt. Nyilvánvaló, hogy a gyors és határozott belső alapozásnak előbb kell megtörténnie, minden lehetőség szerint, a nemhadviselö- illetőleg semlegességi deklarációnál. AJ Személyi akadályok elhárítása 1. Távozniuk kell azoknak a minisztereknek, akik egész hivatali működésük során, ha jóhiszemű meggyőződéssel is, fenntartás nélkül szolgálták a „német—magyar sorsközösséget". 2. Távozniuk kell mindazoknak a magasrangú katonáknak, akik bármi módon osztoznak a felelősségben: a) háborúbalépéseinkért; b) katonai felkészültségünk hiányosságáért, hiányos katonai felszereléssel való kivonulásunkért Szovjet-Oroszország ellen, ott felszerelésünk megígért német kiegészítésének elmaradása melletti, a megfelelő katonai konzekvenciák elmulasztásáért, egész eddigi hadviselésünk vérlázító lelkiismeretlenségeiért, c) а „német—magyar sorsközösség" babonája s a német győzelem fölháborító szuggerálásáórt és propagálásáért, d) a zsablyai ós újvidéki s egyéb kegyetlenségekért ós törvénytelenségekért nemzetiségeink és a zsidóság ellen, ej a lengyel testvórnemzet vagy más népek menekültjeinek rovására elkövetett bármily atrocitásért és szabálytalanságért, f) a zsidó munkaszolgálatosok ügyében bármi kegyetlenkedés elkövetéséért vagy elnézéséért avagy Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszter rendeleteinek szabótálásáért, g) általában a magyar állami önállóság, függetlenség, a magyar katonai eszmény germán szellemű elhomályosításáért tisztikarunkban.