Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 7 válságosra fordulását nem kis mértékben idézték elő a nagyapjától, apjától és nagybátyjától örökölt adósságok, ezenfelül pedig a zárgondnokság kezdettől fogva a Zichy-család összvagyonának védelmére szolgált, s annak lebonyolításában, főként pedig feloldásában a család több tagja tevékenyen közreműködött. A zárgondnokság létrehozó okainak vizsgálatánál ennek folytán elsősorban át kell tekintenünk a család XVII. századi vagyoni felemelkedésének és XVIII. század eleji eladósodásának útját. A családi birtokkomplexumot Zichy Pál alapozta meg, aki veszprémi főkapitány volt, s anyja, Jósa Ilona révén az oroszvári uradalom részbirtokosa.4 Habár ellene a magyar kamara 1616-ban vádat emel különböző hatalmaskodások, többek között a királyi jövedelmek jogtalan visszatartása miatt,5 nemcsak e vádak alól sikerült tisztáznia magát, de ugyanazon esztendőben a pozsonyi káptalan előtt 1700 forintért bérbe veszi a Vázsony és Palota várakhoz tartozó összes jószágokat, maga számára biztosítva a tizedszedés jogát is.6 A főkapitányi tisztség ugyanis a török hatalom szomszédságában nemcsak hadászati, hanem hadseregfenntartási kötelezettségekkel járt, s így a főkapitánynak serege ellátására megfelelő árutermelő területtel kellett rendelkeznie, így érthető, hogy 1620-ban II. Ferdinánd felszólítja, ajánljon fel gabonát, zabot, pénzt és bort a Veszprém várához tartozó jószágoknak inscriptio révén való megszerzésére, minthogy arra már több igénylő is jelentkezett.7 Zichy ekkor 4000 mérő bort és 200 győri mérő gabonát szállított, aminek alapján — minthogy főkapitányi járadóságáról lemondott és a várbirtokot a württembergi és a cseh katonaságtól sok károsodás érte — 6000 forint értékben kapja Veszprém várát a hozzá tartozó Somogy, Veszprém és Zala megyében fekvő községekkel.8 Vagyoni helyzetéllek bizonytalanságára mutat azonban az, hogy amikor Bethlen Gábor fogságába esik, onnan csak Rákóczi Györgytől kölcsönvett összeggel, 8000 forint lefizetésével tud kiszabadulni.9 1628-ban az inscriptios összeg felvételével a veszprémi püspökségnek visszabocsátja a Veszprém várához tartozó püspökségi jószágokat,1 0 de ugyanakkor Wangner Ferdinándtól 4000 tallérért megvásárolja a tatai malmot.31 Két évvel később Kolonich Ernő 9500 forintért adja neki zálogba a komáromi uradalmat.12 1634-ben a győri káptalan előtt Harrach Lénárdtól 2250 arany és 7874 tallér lefizetésével — azaz 18 561 forint értékben1 3 — megvásárolja a lébényszentmiklósi uradalmat.1 4 4 Zichy István: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez Regnum 1942/43. évf. Bpest. 1943. 735. 1. 5 OL. NRA fasc. 1010. no. 14. 6 Uo. fasc. 93. no. 9. 7 OL. Zichy család fasc. 39. no. 2. 8 Uo. fasc. 39. no. 4, 3. — Zala megyében Alsó- és Felső-Örs, Lovas, Paloznak, Füred, Szőllős, Pécsöly, Vászoly, Kisfalud, Szent Ábrahám, Leányfalu és Csopak, Veszprém megyében Füle, Kisberény, Herend, Jutas, Bogarfalu, Biliege; Somogy megyében Fokszabadi, Kiliti, Ságvár, Nagyberény tartozott a várbirtokhoz. 9Uo. fasc. 39. no.7. 10 Uo. fasc. 39. no. 15. 11 Uo. fasc. 39 et A. no. 1. 12 Uo. fasc. 142.no. 7Lukcsics Pál : A gróf Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltára. Levéltári Közlemények. VII. évf. 1929. 215. 1. 13 Az arany 3 forintjával, a tallér másfél forintjával számítva. Vö. OL. Batthyány cs. levélt. Majoratus Lad. 23. No. 79. 14 OL. Zichy család fasc. 52. no. 6., Lukcsics Pál: i. m. 207. 1.
