Századok – 1965

Krónika - Történeti demográfiai kollokvium 1411

1412 ( KRÓNIKA célzatú statisztika, a népesség számát és alakulását olyan közvetett forrásokból kell megállapítani, amelyeknek feldolgozása csakis valamennyi történeti disciplina — és elsősorban a helytörténet — eredményeinek figyelembe vételével történhet meg. Befejezésül a történeti statisztikai források feltárását és azok genetikus vizsgálatát sürgetve megállapította, hogy egy ilyen nagyméretű munka csak szervezett keretben oldható meg. Pavla Horska docens (Prága) ,,A gazdasági, társadalmi és népességi fejlődés regionális különbségeinek vizsgálata mint, a történeti demográfiai kutatás módszere néhány újabb cseh munkában" című előadásában beszámolt a cseh történeti demográfiai kutatás újabb eredményeiről, majd bemutatta ezeknek azt a részletét, amely a gazdasági szempontból egységes (pl. túlnyomóan agrár- vagy túlnyomóan ipari termeléssel foglalkozó) tájak XIX. századvégi demográfiai viszonyai (főképpen a gyermekhalandóság és az egy házasságra eső gyermekek száma) tekintetében fennállnak. Petróci Sándor (Budapest) „Cegléd népessége a Pragmatica Sanotio korában (1715 — 1728)" című előadásának célja a város XVIII. századeleji népességszámának és társadalmi rétegződésének megrajzolása volt Acsády Ignác módszere továbbfejlesztésének segítésével. A tárgyalt korszakból fennmaradt 10 (3 országos, 2 megyei, 5 városi) összeírás adatainak összehasonlításával arra az eredményre jutott, hogy az összeírások kiértékelése során figyelembe kell venni a nagycsalád létezését, a nagyszámú nincsteleneket (jobbágyszolgák és szegődményes szolgák), s "miután ezek száma területenként eltérő, az 1715. és 1720. évi országos összeírások nem szolgálhatnak általános becslés alapjául. Felhívta a figyelmet arra, hogy az. összeírásokból a népesség szaporodására és a zselléresedés folyamatára vonatkozó megfigyelések csupán az összeírások tökéletesedését, illetve az adózás alá vont személyek számának növekedését tükrözik vissza. Kenéz Győző (Budapest) rövid összefoglalást adott a Veszprém megyei helytörténeti lexikonhoz végzett feudáliskori kutatómunka gyakorlati tapasztalatairól. Az előadásokat követő vitában Kosáry D., Makkai L., L. Henry, P. Deprez és D. Eversley szólalt fel. A szeptember 25-ón de. tartott ülésen L. Henry professzor elnöklete alatt két téma szerepelt: 1. a nemzetközi együttműködés szükségessége és annak formái a törteneti demográfia területén és 2. a demográfia egyetemi oktatásának problémái. A vitaindító előadást P. Deprez professzor (Brüsszel) tartotta „A történeti demográfia problémái, feladatai és a nemzetközi együttműködés" címmel. Rámutatott arra: a jelenleg folyó történeti demográfiai kutatások közös hibája, hogy a demográfiát fölé rendelik a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, holott ennek fordítva kellene lennie. A gazdaság-és társadalmi történetnek alárendelt demográfiai kutatás csak a Fleury-Henry-féle módszerrel érhet el megalapozott eredményeket. Ezért a nemzetközi együttműködésnek is ezen a módszeren kell alapulnia és meg kell vizsgálni, hogy Franciaországon kívül hol és milyen forrásanyag dolgozható fel ezzel a módszerrel. Az egységes szempontok szerint folytatandó kutatás tervét erre kell alapozni. Thirriw) Lajos (Budapest) „Néhány megjegyzés a nemzetközi tudományos együttműködésről a történeti demográfiában" c. korreferátumában a történeti demográfiai kutatások idő- és térbeli elhatárolásával, a megoldandó feladatok komplex kutatást igénylő voltával foglalkozott. Rámutatott a fejlődésbeli hasonlóság, az újabb időkben kifejlődött statisztikai módszerek (főleg a reprezentáció) jelentőségére s végül azt a véleményét fejezte ki, hogy az Union Internationale pour l'Etude Scientifique de la Population (és egy esetleges időszakos kiadvány) keretet adhatna a történeti demográfia terén szükséges nemzetközi együttműködésnek. Az első téma vitájában Kovaesics J., L. Henry, D. Eversley. N. Friberi/, P. Horska szólalt fel. A kollokvium befejezésül a következő záróközleményt fogadta el: „Az elnökség értékelte a kollokvium munkáját és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kollokvium jó kezdetet jelent a történeti demográfia területén kialakuló nemzetközi tudományos együttműködés szempontjából. A kollokvium teljes mórtékben elérte fő célját, hogy a történeti demográfia területén folyó tudományos munkáról áttekintést nyerjen. A munkát ezen a módon kell tovább folytatni. Javasolja az elnökség, hogy a jövőben további személyi kapcsolatok épüljenek ki és valósuljon meg a tudományos kiadványok cseréje. Tartsanak minden két-három esztendőben a történeti demográfia kérdéseiről olyan kollokviumot, amelyen a főkérdéseket vitatják meg. A kollokvium anyagát adják ki 200 — 300 példányban és küldjék el azoknak a kutatóknak, akik nem vehetnek részt a kollokviumon. Az elnökség elhatározta, hogy 1966-tól kezdve évkönyvet adnak ki a történeti demográfiai kutatásokról. Kovaesics professzor úr szíves volt vállalni Henry professzor úrral (a Történeti Demográfiai Bizottság elnökével) együttműködve az évkönyv elő-