Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1362 FOLYÓI RATSZEMLE sokat ismerteti. — VÁMOS FERENC A magyar romantikus építészetről c. rövid cikke egyrészt hangsúlyozza Feszi európai méretekben is élenjáró művészetét (melynek révén a magyar romantikus építészet kezdeteit egységben láthatjuk az 1848-at előkészítő társadalmi folyamatokkal), másrészt nagy jelentőségét a főváros romantikus építészetében: azt, hogy számos műveinek terve mások által szignáltan s így azok neve alatt ment át a tudományos köztudatba. — V. K. NÉPMŰVELÉSI ÉRTESÍTŐ (A Népművelési Intézet közleményei). 1964. 4. sz.: TILKOVSZKY LÓRÁNT A századeleji Széchenyikultusz és a népművelés (1901—1918) c. tanulmánya arra világít rá, hogy a századeleji Széchenyi-kultusz nem pártpolitikai küzdelmek eredményeként, nem a függetlenségi párti Kossuth-kultusz ellensúlyaként jött létre, hanem a szocializmus nemzetközi eszméinek térhódításával szemben akarták pártokon felül álló nemzeti irányzattá tenni a „Széehenvizmust"; Széchenyi eszmei örökségének sajátos értelmezésével és rendszerezésével próbáltak kialakítani egy „magyar világnézet"-et, amelyet szóles körben igyekeztek elterjeszteni, bogy osztálykülönbség nélkül hasson át minden magyart, s védjen meg az „idegen" világnézet veszedelmes befolyásától. A mozgalom az agrárius táborban alakult ki, amely az agrárszocialista mozgalmak fellángolása idején a liberalizmust vádolja a sz.ociális gyúanyag felhalmozásával, s a nagybirtok védelme érdekében önkéntes szociális engedmények szükségességét hirdette. Ebből a szempontból Széchenyit olyan példának tekintették, aki a nemzetközi szocializmus korát megelőzve vetette fel a szociális problémák nemzeti alapon való megoldásának kérdését. A konzervatív reform, a magyar faj szociális védelme jelszavával falusi népművelő munkára induló agrárius értelmiségi ifjúság széchenyista mozgalma azonban a közvetlen veszély múltán már túl radikálisnak tűnt az azt támogató nagybirtok szemében, s ezért igyekezett ezt elsősorban nacionalista, antiszemita irányba terelni. A városi széchenyista népművelő munka a szocialista szakszervezetek ezirányú tevékenységének ellensúlyozását és nemzeti szakszervezetek létrehozása feltételeinek megteremtését célozta. A polgári radikálisok, galileisták, szociáldemokraták befolyása ellen hadakozó széchenvisták ^ ideológiájának" vizsgálata egyúttal már az ellenforradalmi rendszer ide visszanyúló szellemi gyökereire irányul. A tanulmány részletesen foglalkozik a széchenyista népművelés formáival, módszereivel, eredményeivel. VALÓSÁG. VIII. évf. (1965) 2. sz.: vitányr Iván Húsz év távlatából c. cikke a magyarországi antifasiszta ellenállás néhány emlékét eleveníti fel, munkájával elsősorban azt célozva, hogy az 1944 — 45-i helyzet értelmezésére, az ellenállás valóságos méreteire és jellemző vonásaira rámutasson. Hangsúlyozza, hogy a mozgalom kiterjedtebb volt, mint ahogy az a köztudatban él, s hogy éppen ezért a lehetőségeket és a tetteket a maguk valójában kell bemutatni, amihez hozzátartozik a belső vívódások és gyengeségek ismerete is. — Benedek István A francia felvilágosodás természetfilozófusai c. tanulmánya a felvilágosodás általában előtérben álló irodalmár-filozófusi vonala mellett hangsúlyozza annak, részben ugyanazon személyek által is képviselt, természetfilozófiai vonatkozásait, rámutatva annak (főbb képviselőik tudományos portréjának rajzán keresztül) sokszor még meghökkentő naivitásai s belső ellentmondásai ellenére is forradalmi gondolataira: elsősorban a természettudományos fejlődés gondolatának sokrétű — sokszor még csak sejtésszerű kifejtésére. — Gazdapusztai Gyula A régészet szerepe a valláskutatásban c. tanulmánya hangsúlyozza, hogy napjainkra mind a marxista, mind a polgári kutatás — túllépve a régészet szűkebben tárgytudomány jellegéről vallott felfogásokon _— azt egyre inkább a történettudomány speciális eszközökkel dolgozó, esetenként teljesen önálló részeként fogja fel. Röviden — mintegy a felfogás példajakónt — áttekinti ezután az őskor vallási fejlődéseinek menetét a középső vagy méginkább a felső paleolitikumtól kezdve, bemutatva ennek régészeti tárgyi megjelenési formáit; végül néhány, a keresztény vallásban meglevő szokás (áldozás, halotti kultuszok) régészeti kutatások nyomán rekonstruált őskori előzményeit ismerteti, kiemelve, hogy a régészet alkalmas egyéb absztrakt területek fejlődésének felderítésére is. 3. sz.: MÓD ALADÁR A népi demokratikus forradalom és a magyar népi demokrácia elvi és társadalmi kérdései c. cikke a témáról folytatott hazai és nemzetközi vitához kapcsolódva felvázolja az elhangzott nézetek fő csoportjait, ós mindazokkal szemben, akik e forradalmat tisztán a polgári demokratikus forradalom válfajának vagy kezdettől szocialista forradalomnak, illetve e kettőből összetett forradalomnak minősítik — az új típusú egységes forradalom koncepcióját teszi magáévá. Megállapítja, hogy a demokratikus polgári és a szocialista forradalmat már A XX. század elején sem lehetett mereven elhatárolni, még kevésbé lehetséges ez 1917 után, amikor már nem az egész burzsoázia áll szemben az ipari proletariátussal, hanem a mo-