Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1356 FOLYÓ Г R AT SZEMLE állítva Rimay János alakját is. A beszámoló végül a kor még megoldandó kutatási feladatait ismerteti, köztük több a történettudományt is közelről érinti. — SZILÁGYI FERENC Adatok Körösi Csorna Sándor életrajzához címen egy nagyobb munka részleteként Körösinek Kenderessy Mihály erdélyi kormányszéki tanácsossal, a reformkori Erdélyi kultúrtörténetének jelentős alakjával, a nagy irodalompártolóval való kapcsolatát mutatja ki, bebizonyítva, hogy Kenderessy anyagi támogatást is nyújtott Körösi utazásához. Ő maga is sokat foglakozott, a kor romantikus szellemében, a magyarság eredetének kérdésével: főleg s székelyek sz.kita származásának gondolatát ápolta. Szerző szerint Körösi őstörténeti koncepciójának kialakulására Kenderessy nézetei hatottak. A tanulmány második része Körösinek Gyarmatin Sámuellel való kapcsolatát tárgyalja. Közli Gyarmathi egv, 1818 áprilisában Schódiushoz írt levelét, amelyben részletesen leírja Körösi utitervét: eszerint Körösi lapp ós finn területre is szándékozott utazni; ami azt bizonyítja, hogy nem zárkózott el a magyarság finn-ugor eredetének eszméje elől. — Sz. M. PEDAGÓGIAI SZEMLE. 15. évf. (1965) I. sz.: SIMON GYULA Demokratikus iskolareformtörekvések a felszabadulás évében c. tanulmánya — a VKM iratai és több vidéki levéltár anyaga alapján — azokkal a spontán kezdeményezésekkel foglalkozik, amelyeket a felszabadulás utáni első hónapokban pedagógusok a demokratikus nevelési rendszer megteremtésére tettek. Elöljáróban a legkorábban felszabadult területek alsó fokú tanügyi szerveinek öntevékeny intézkedéseit említi az ideológiai szempontból döntő fontosságú tárgyak, elsősorban a történelem tananyagának revideálására. Behatóan tárgyalja a cikk a munkaiskola megteremtésére vonatkozó első javaslatokat is. Ádám Zsigmond — később a gyermekváros mozgalom kimagasló alakja — már 1945 áprilisában tervezetet nyújt be a VKM-hez, amelyben gyermekotthon felállítását javasolja munkaiskolarendszer és széleskörű diákönkormányzat alapján. Mezőgazdasági munkaiskolatervezetet dolgoz ki Barátnó Doctor Er•zsébet és Justnó Kéri Hedvig is. A szegedi állami vegyipari középiskola tantestülete rentábilisan termelő iskola-üzem felállítását javasolja, Bélaváry Burchard Erzsébet pedig polyteehnikai alapra tervezi helyezni az óvónőképzést. 2. sz.: KOVÁTS GYULA A lengyel menekült fiatalság háború alatti iskoláztatása Magyarországon c. alatt Helena Csorba lengyel szociológusnak a Przeglad Historyezni Oswiatowy c. folyóiratban megjelent cikke alapján ismerteti tárgyát. Helena Csorba a második világháború alatt Magyarországon tartózkodott és résztvett ötszáz főnyi lengyel menekült fiatal iskoláztatásának megszervezésében. A legtöbb lengyel menekültet befogadó iskolaSomogyszőlősön volt; ezt később Szikszóra helyezték át. 3. sz.: VÁG OTTÓ A Magyar Tanácsköztársaság közoktatáspolitikája és a Szlovák Tanácsköztársaság címen ismerteti a Magyar Tanácsköztársaság sajtójának reagálásait a Szlovák Tanácsköztársaság közoktatási intézkedéseire. Megállapítja, hogy ezek az intézkedések nagy mértékben a magyar tanácskormányzat intézkedéseire támaszkodtak. — Sz. M. TÁRSADALMI SZEMLE. XX.évf. (1965): A folyóirat l — 4. számában 20 évvel ezelőtt történt e. alatt részint (az 1 — 4. számban) RÁcz BÉLA ós STRASSENREITER ERZSÉBET közöl egyes jellemző dokumentumokat az 1944 őszétől 1945 nyaráig terjedő fejlődésről: a munkásság ellenállásáról a nyilas kiürítési paranccsal szemben, a magyar partizánoknak, a Vörös Hadseregnek valamint a hozzá csatlakozó magyar alakulatoknak harcairól a fasiszta hadsereg ellen, az ipari termelés megindításáról, a reakció elleni harc kezdeteiről, a földosztásról s mindehhez a Szovjetunió anyagi támogatásáról; — részint (a 2—4. számokban) KARSAI ELEK tesz közzé régi pártmunkásokkal a szabadság első napjairól folytatott beszélgetéseinek szövegéből válogatott szemelvényeket: ennek keretében igen életközei adatokat kapunk a párt azonnal megnyilvánuló kezdeményező szerepére s a termelés ós a demokratikus politikai élet megindítására. Emellett (az 1. számban) GYÁRFÁS KÁLMÁN Csepel ellenáll és (a 3. számban) KORBANICS PÁL Felszabadult a IX. kerület c. terjedelmesebb visszaemlékezéseit is olvashatjuk: együttesen olyan anyagot, mely sokoldalúan s szemléletesen mutatja be a felszabadulás hónapjainak nemcsak legfontosabb jelenségeit, hanem e hónapok politikai-közéleti légkörét is. 3. sz.: M. SOMLYAI MAGDA Demokratikus átalakulás — történelmi igazságtétel c. cikke az 1945-i magyarországi agrárátalakulás fő kérdéseit foglalja össze. Megállapítja, hogy a termelés beindításának objektív szükséglete és a parasztság feltétlen földkövetelése alapján Magyarországon a polgári demokratikus rendezés került előtérbe, ezen belül, amint az ismertetett tényekből leszűri, annak forradalmi változata ment végbe. Az agrárforradalom döntő feltételét képezte a szocialista forradalom vógigvitelének, de ugyanakkor ma-