Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1352 FOLYÓI RATSZEMLE címen Pesti Gáspárnak, a XVI. századi jeles humanistának életrajzán át felhívja a figyelmet a XV. — XVI. századforduló tudós klerikus rétegéhez tartozó személyek útjának tipikus vonásaira: az újjászerveződő államapparátusban való elhelyezkedés megnyíló lehetőségeire, elsősorban a magyar és .az erdélyi állam pénzügyi igazgatásának állásaira. К papi neveltetésű, de ellaicizálódott emberek lesznek előhareosai az oktatás laicizálásának s annak az újfajta hivatalnoki rétegnek, melyben végül a világi értelmiség fog megtestesülni. — FABÓ IRMA A Munka Szemléje (1905. febr. 5. — 1908. ápr. 29.) c. tanulmánya a radikális baloldali elméleti folyóiratot ismerteti. A folyóirat részben polgári radikális eszméket hirdetett: működése első éveiben (amikor a Huszadik Század még jelentős mértékben a Gratz Gusztáv és Wolfner [Farkas] Pál által képviselt mérsékelt liberális befolyás alatt állott) a polgári radikális értelmiségi mozgalom első elméleti folyóirata volt. Ugyanekkor egyben az első elméleti folyóirat volt, amelyben a marxizmus eszméi helyet kaptak. A folyóirat szerkesztőségének legjelentősebb tagja Diener Dénes József volt. A folyóirat az ő irányítása alatt bizonyos mértékig előkészítője volt a Szocializmusnak, a Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratának. A szerző elsősorban abban látja a folyóirat 1908-ban bekövetkezett megszűnésének okát is, hogy a Szocializmus megindulása elvonta munkatársi gárdájának jelentős részét, ós általában átvette a folyóirat társadalmi szerepét. — A Közlemények rovatban SCHEIBER SÁNDOR Ismeretlen magyarországi zsidó kalligrafus (Lézer b. Jesája) címen fényképekkel illusztrálva ismertet egy, a közelmúltban az Iparművészeti Múzeum birtokába került 1781-ből származó, művészien díszített héber nyelvű könyvet. A könyv újabb adalék a nagymúltú XVIII. századi magvarországi zsidó kalligrafus művészet megismeréséhez. Németkeresztúron készült Lézer b. Jesája munkája. Figyelmet érdemel a könyv festett pergamen kötése, mely igen ritka Európában. — KÄFER ISTVÁN Szinyei József két levelét közli FrantiSek Richard Osvaldhoz, a XIX. század végi szlovák irodalmi élet jelentős szervezőjéhez. Szinyei a Magyarországon működött szlovák írók életrajzi és bibliográfiai adataira vonatkozó információkat kér Osvaldtól. — KOVÁCS ILONA Könyvkiadási viszonyok a Nyugat tükrében c. cikke főleg Babits, Elek Artúr, Kosztolányi, Móricz, Nagy Lajos, Ady, Bretovszky Ernő és Buday György e tárgyra vonatkozó megnyilatkozásaira épül. A Nvugat e vezető íróit elsősorban az a probléma foglalkoztatta, hogy a könyvkiadás üzleti érdekei gátolják az értékes művek, különösen az úttörőén újszerűek kiadását. Míg azonban az első világháború előtti időkben a Nyugat gárdája elsősorban szorgalmazta a jelentős külföldi íróknak magyarországi megjelenésót, a háborút követő években egyre inkább hangot kapott az az aggodalom, hogy selejtes külföldi művek tömeges fordítása gátolja a hazai irodalom kiadási lehetőségeit. Nagy figyelmet fordított a Nyugat gárdája az olcsó népszerű sorozatokra is. — M. PÁSZTOR JÓZSEF Elkobzott könyvek és folyóiratok Debrecenben 1934-ben (Adalékok az ellenforradalmi rendszer cenzúra-történetéhez) címen az ügyészség iratai alapján azoknak a házkutatás alkalmával lefoglalt könyveknek a jegyzékét ismerteti, amelyeket a rendőrség A Mi Utunk c. baloldali folyóirat szerkesztőitől kobzott el. A jegvzék emigrációban megjelent, hazai illegális és félillegális, továbbá 1919-ben megjelent kommunista munkákról ad számot. A közlemény adalékot szolgáltat az ellenforradalmi korszak idején működő kommunista mozgalom elméleti-ideológiai tevékenységének megismeréséhez. — SZABÓ FERENC A felszabadult Magyarország első kommunista napilapja, a Népakarat (Orosháza, 1944. október 15.— 20.) címen az Orosháza felszabadulása után a helyi szovjet parancsnok kezdeményezésére néhány helyi kommunista által létrehozott, néhány számot megért újságot ismerteti. A szerkesztésben fontos szerepe volt Ránki (Roxi) József neves kommunista grafikusnak. A lap híranyagát a szovjet rádió adásaiból és az angol rádió magvai- híreiből állította össze. — A Magyar könyvesház rovatban JAKÓ ZSIGMOND A szebeni nyomda XVI. századi történetéhez címen bizonyítékokat sorakoztat fel annak a feltevésnek igazolására, hogy Szebenben a XVI. század első felében nyomda működött. Bár e nyomtatványokból semmi sem maradt fenn, a Brassóban működött Lőrinc deáknak, az első erdélyi román nyelvű nyomtatványok készítőjének egyik legfontosabb munkája, az 1579-ből szárnazó ószláv nyelvű evangéliárum, tüzetes vizsgálata mégis ezt bizonvítja. A könyv fejlécének díszítésében elbújtatva ui. 1528-as évszám, és G.T.R. monogram található. Mivel 1528-ban az eddigi ismeretek szerint nem működött Erdélvben nyomda (a fejléc durva megmunkálása kizárja a feltételezésből az import eshetőségét), a szerző feltételezi, hogy a fejléc nyomóduca a szebeni nyomdából származik. Erre utal a monogram feloldása, mely Theobaldus Gryffius Reutlingensis-re, az eddigi ismeretek szerint a Báselből visszatérő Honterusszal hazánkba jött neves német nyomdászra utal, ki azonban (a szerző feltétele-