Századok – 1965
Történeti irodalom - Magyar–zsidó oklevéltár VII. köt. (Ism. Gunst Péter) 1335
1335 TÖRTÉNETI IRODALOM tudtuk), s mivel a jakobinus per óta semmit sem adott közre saját nevén, Besse-Berony vállalta a külvilág előtt a cikkek szerzőségét (amelyeknek nyelvészeti vonatkozásait esetleg ő maga toldotta be). BENDA KÁLMÁN KÖZÉPKORI ÉLET Válogatta, az előszót és jegyzeteket írta: Kulcsár Zsuzsa (Budapest, Gondolat Kiadó. 1964. 276 1.) Az egyes történelmi korok megismerésénél komoly szerepet kap az, liogy a kutató vagy érdeklődő mennyire tudja magának megeleveníteni az illető korszak szokásait, felfogását, életviszonyait , mennyire ismeri az érintett kor termelőeszközeinek, technikájának szintjét. Az újkori ilyen irányú vizsgálatokhoz napjaink élete számos közvetlen tapasztalatot nyújthat, hiszen a jelen világa, társadalmi szokásai, felfogása, másrészt a modern technika eredete a kapitalizmus korszakára megy vissza. Más a helyzet a középkor esetében, amelynek olyan folyamatai, mint pl. a korszak végét is jelző felfedezések, alapos tanulmányozást kívánnak a megértéshez. A feudális rendszer korábbi szakaszát a termelőerők viszonylagos fejletlensége és a zárt gazdasági rendszer jellemzi, a társadalmi viszonyok területén pedig az antagonisztikus osztályellentétek kialakulása és megszilárdulása. Ennek megfelelően formálódik a korszak embereinek felfogása, tolócUk el a vallás, a természet- és a társadalomfeletti erőkbe vetett hit irányába. Megtalálható ez minden társadalmi osztálynál, ha nem is egyforma mértékben. A középkor vallásosságában a természet és társadalom adott korszakbeli viszonya épp úgy megmutatkozik, mint az egyénnek a feudális társadalomhoz való viszonyr a. Ez tükröződik a kötet minden egyes szemelvényében. A fejlődést érzékeltető források közül ki kell emelni egy XIII. századi elzászi krónikatöredéket, melyben az olvasó szemei előtt megelevenedik a század egész világa, a fallal körülvett városok, keskeny sötét utcáikkal, erődítmény szerű házaikkal. Majd a tengeri és szárazföldi utazásokról olvashatunk érdekes részleteket. A kötet a feudális hierarchia sorrendjében kíséri végig az egyes osztályok életviszonyait. Az uralkodó osztály életére vonatkozó részében megelevenednek annak szokásai, erkölcsei. Máshol az. egyháziak életéről, köztük a történetíró szerzetesről olvashatunk, majd a polgárság viszonyait mutatják be a források a bécsi iparosok, a már fejlettebb olasz városok mindennapjait. A mű egyik legjobban sikerült része a „Falu". Két szemelvényt kell itt kiemelnünk: az egyik egy XlII. századi jobbágygazdaság eszközeit veszi szemügyre, a másik pedig egy falu feudális kötelezettségeit sorolja fel a járadék behajtási módjának leírásával kiegészítve. A sort egy XIV. századi angliai jobbágyzendülésről szóló szemelvény zárja le. A képanyag szemléletesen egészíti ki a leírások adta képet. A téma iránt bővebben érdeklődők számára az utolsó oldalakon található bibliográfia ad eligazítást. Hasznos és olvasmányos munka a Középkori élet. Eredményesen használható az iskolai történelemoktatásban és a szélesebb olvasóközönség számára egyaránt. KOZMA BÉLA MAGYAR.ZSIDÓ OKLEVÉLTÁR VII. KÖT. AZ ELSŐ ORSZÁGOS ZSIDÓ CONSCRIPTIÓK 1725-1748 Ember Győző, Horváth A. Tibor, Pataki János közreműködésével szerkesztették és kiadták Grünwald Fülöp és Scheiber Sándor (Budapest, A Magyar Izraeliták Országos Képviselete. 1963. 863 1.) A kötet különös jelentőségét az adja meg, hogy a magyarországi zsidóság történetének, pontosabban: a zsidóság elterjedésének első országos áttekintését teszi lehetővé az első országos zsidó összeírások közrebocsátásával. S ez a jelentősége annál is nagyobb, mert hiszen a magyarországi zsidóság történetének eddig nagy vonalakban feltárt négy korszaka közül kétségtelenül ez a legjelentősebb. A római kor, a kora-Árpádkor, majd a Mohács utáni időszak zsidóságát mindegyik alkalommal elsöpörte a történelem 16 Századok 1965/6.
