Századok – 1965

A történelemoktatás kérdései - A történelemtanárok nyári egyeteme. Debrecen 1964 (Szabolcs Ottó) 1272

A TÖRTÉNELEMTANÁROK NYÁRI EGYETEME 1283 párt a Baloldali Blokk követeléseibe, amelyek tartalmazták az államapparátus, valamint az ország gazdasági és kulturális életének a fasiszta, reakciós elemektől való megtisztítását. Ennek eszközeként került sor a ,,B"-listázásokra. A ,,B"-listázások egyrészt takarékossági célt, a nagyranövekedett államapparátus leépítésének célját, másrészt a közigazgatásnak a reakciós elemektől való megtisztítását szolgálták. A ,,B"-Ustázás a reakció minden mestprkedése ellenére, a kommunista párt következetes küzdelme eredményeként az államapparátus megtisztításának jelentős eszközévé vált. Természetesen az adminisztratív intézkedések önmagukban nem oldhatták meg a közigazgatás demokratizálásának s a fasizmus maradványai felszámolásának feladatát. Szóleskörű eszmei harc és átnevelő munka indult meg, amelynek fontos eszközei voltak a kommunista sajtótermékek, a „Fórum Klub", a nyílt viták és az értelmiségi szervezetek, különösen az értelmiségi szakszervezetek. Az eszmei harc rendkívül bonyolult volt, s bár 1916 őszére már jelentős eredményeket ért el, történelmileg más viszonyok között a mai napig tovább folytatódik. A módszertani jellegű előadások közül nagy érdeklődést váltott ki Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóhelyettesének „A technika történetének szemléltetése az iskolában" című, technikatörténeti modellelt bemutatásával illusztrált előadása. Az elc'adó bevezetőben a tanulók technikatörténeti érdeklődése megnövekedésének okait boncolgatta, majd rámutatott arra, hogy a reformtanterv követelményei, a tantárgy komplex felfogása is előtérbe állítják a technikatörténet eddiginél bővebb tanítását. Rámutatott, hogy „a technika története, fejlődése lényegében nem más, mint a termelőerők fejlődésének története, amely a legszorosabb kölcsönhatásban van a termelési viszonyok fejlődésével". Eddig elsősorban, sőt szinte kizárólag a termelési viszonyok fejlődésével foglalkozott a történelemtanítás, ezen a szemléleten változtatni kell. Ezt a törekvést tükrözik a kiadott reformtantervek, amelyek már a helyes arányok kialakításának irányában hatnak. Minden korban szükséges bemutatnunk a politikai és kulturális történeten túl az emberi munka technikai eszközeit is, a technika fejlődését, mint az egész emberi fejlődés alapját. ,,A termelőerők, a technika, a munkaeszközök fejlődésének tanítása csak a gazdaság- és társadalomtörténetbe való beágyazottsággal történhet, a gazdaság- és társadalomtörténet fő vonala megértésének eszközeként, mely megkívánja a társadalmi termelés alapvető ágainak, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a termelési technika története jelentősebb eredményeinek elemző megvilágítását." Arról van tehát szó, hogy a tanulók konkrétan ismerjék a termelőeszközök fejlődését, a termelési technikának a gazdasági-társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását, következményeit. A történelemtanárnak gyakorlati munkája során nap mint nap szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit miként hozza közelebb a tanulókhoz, hogyan tegye konkréttá, szemléletessé, érthetővé, hogyan alakítson ki tiszta ós félre nem magyarázható fogalmakat, különösen a termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatása tekintetében. Vigyázni kell arra, hogy a technika fogalma ne korlátozódjék а munkaeszközök fogalmára, hanem magába foglalja a munkaeszközökön túl az anyagi termelési módszereket, eljárásokat ós termelésben felhasznált természeti folyamatokat is. Nagy jelentősége van annak, hogy a tanulók megértsék a termelésben — s hatásában a társadalomban — legjelentősebb változásokat hozó technikai újításokat, a technikatörténet legáltalánosabb tényeit. E célra legjobban felhasználhatók a különböző eszközök, gépek modelljei, amelyeket az iskolák, а szakkörök és iskolai műhelyek felhasználásával házilag is elkészíthetnek. Nem csupán a modell lesz az ilyen tevékenységnek a haszna, hanem a modellkészítő diákok így megismerkednek a forrásokkal, elmélyednek a szakirodalomban, s közelebb kerülnek magához а történelemhez. A modellek elkészítéséhez szükséges „előzetes anyaggyűjtés, az ismeretek előadás, vita formájában való feldolgozása az adott kor egészére vonatkozó technikai, gazdasági, társadalomtörténeti jellegzetességeket világítja meg". Ugyanakkor a tanulók által rekonstruált tervrajzok alapján elindult kollektív modellkészítő munkának megvan az az előnye is, hogy az elkészítésijén résztvevők elemeire bontva ismerik meg a munkaeszközök működési elvét, s megértik a technikai újítások lényegét, jelentőségét. Az előadó a továbbiakban néhány házilag készült modellt mutatott be, s konkrét példákon szemléltette ezek iskolai felhasználásának lehetőségeit, majd részletesebben foglalkozott a technikatörténet tanítása egyes módszertani kérdéseivel. Rámutatott, hogy a puszta szóbeli közlés a technikatörténet tanítása esetében teljesen eredménytelennek bizonyult, legfeljebb szóbeli formulákat sajátítanak el anélkül, hogy azok reális tartalmát megértenék, s kialakulhatna megfelelő jártasságuk és készségük. „Az elsajátítandó tech-