Századok – 1965
Tanulmányok - Jemnitz János: A béke utolsó hónapja és az Internacionálé összeomlása (II. rész) 92
A BÉKE UTOLSÓ HÓNAPJA ÉS AZ INTERNACIONÁLÉ ÖSSZEOMLÁSA 1*21 háborúellenes éle nem tompult, de egyre inkább átszínezi ezt a színárnyalat, hogy elvi szembefordulásról van szó, a háborút már aligha tudják elkerülni. A harmadik fázis a háború beálltával kezdődött. A magyar pártban (a német párttal szemben) nem találjuk nyomát az agresszívan jobboldali soviniszta szárny fellépésének. A párt továbbra is elutasítja a háborút, de ekkor egyúttal már bejelenti, hogy eme elvi álláspontjának csak a későbbi jövőben kíván érvényt szerezni.20 8 Eme harmadik nem egyszerűen az elveket megtagadó szakasz, amely hangsúlyozottan reálpolitikus volt, s egyúttal megőrizte a lehetőségét egy újabb antimilitarista háborúellenes kampánynak, mindössze egy napig tartott. Július 27-én a párt átlépett a negyedik fázisba, amely pusztán az események kommentárnélküli rögzítésére szorítkozott.209 Lényegében ez az állásfoglalás volt a jellemző egészen addig a pillanatig, amíg a Monarclűa és Szerbia háborúja nem kezdett európai méreteket ölteni, nem vált a Monarchia és Oroszország háborújává.21 0 Ebben a pillanatban a párt zöme a honvédelem talajára helyezkedett, s a háború elismeréséből ekkor született meg a háború igenlése210 » Miként július végén, a Monarchia olasz szocialista tagozata augusztus elején is külön véleménnyel volt a háború jellegéről és a német-osztrák párt magatartásáról. A trieszti II Lavoratore két számát (augusztus 1-én és 5-én) elkobozták.21 1 Az augusztus 7-iki számban a lap mellékelte Austerlitz augusztus 5-iki híres vezércikkét, de helytelenítő kommentárral. A német frakció szavazásával és az osztrák vezetők helyeslésével (helyenként ujjongásával) szemben ők Haase brüsszeli szavait idézik fel, amelyek ugyan csak néhány napja hangoztak el, de már egy egész korszak választja el tőlük az augusztus 3—4-iki gyakorlatot, hiszen Haase akkor még azt mondta, hogy a német párt orosz intervenció esetén sem szavazza meg a háborút.21 2 Nem egyszeri véletlen eltérés volt ez az olasz szekció és a Monarchia többi pártja között. Augusztus 15-én az II Lavoratore az Arbeiter Zeitung újabb vezércikkét idézve és' kommentálva újból hangsúlyozta, hogy ezeket a gondolatokat ők nem írják alá, s a bécsi szociáldemokraták az ő nevükben ne nyilatkozzanak.213 Mindez nagyobb jelentőségű, mint egy szekció és az egész párt ellentéte. Nem is pusztán arról van szó, hogy az olasz szekció megmaradt internacionalistának, miközben a többi pártszervezet nacionalista húrokat pengetett. Az II Lavoratore magatartása megtépázta a reálpolitikus opportunizmus egyik fő érvét, hogy „nem lehet másként". Az II Lavoratore bebizonyította, 208 Vő. 96. 1. 209 Láthattuk, ezt tette a Leipziger Volkszeitung is augusztus legelején. A bolsevik pártot ezekben a napokban a rendőri terror már elhallgattatta. A bolsevikok reagálásról még később lesz szó. 210 Megjegyzendő, az orosz veszély érzése az osztrák és magyar szociáldemokratáknál a Monarchiát féltő nacionalista érzéseken kívül táplálkozott az európai szocialisták évtizedes felfogásából is, amely szerint az európai haladás főveszélyét a cárizmus képezte. E félelem nagy szerepet játszott a német—osztrák ellentétes irányú nacionalizmus és szociálsovinizinus alátámasztásában. . 2ioa Megjegyezzük, hogy a párt egyes vezetői ekkor visszavonultak, hallgattak, s mások léptek előtérbe, s kis idő múltán a pacifista hangok újra helyet kaphattak a Népszavában (1914 végétől, de főként 1916-től). Mindez azonban már más korszak kérdése. 211 C. Grünberg: i. m. 103. 1. 212 TTo. 104. 1. 213 Uo.
