Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
1248 TILKOVSZKY LÓRÁNT keresésének szükségessége tekintetében nem sokban különböztek Teleki nemzetiségpolitikai elgondolásaitól. így, amikor Kárpátukrajna újra magyar uralom alá került, és Teleki maga is területi autonómia élet beléptetését készítette ott elő, Hubay és Vágó ezt úgy értelmezték, hogy Teleki kisajátítja a nyilaskeresztes párt programjából a nemzetiségi kérdés megoldására felvetett területi autonómia gondolatát, és azt a párt mellőzésével maga valósítja meg. Dühös kíváncsisággal kísérték tehát figyelemmel a kárpátukrajnai autonómia előkészítését célzó hosszas tanácskozásokat, amelyekbe a Nyilaskeresztes Párt vezetőit. Teleki szántszán dókkal nem vonta be, hanem csupán egy kisebb nyilas frakció képviselőjét, Baky Lászlót hivta meg egyízben a tárgyalásokra. Az e témakörben folyt heves sajtópolémiák viszonylag hamar világossá tették Hubayék előtt a területi-autonómia megoldás egyik legfőbb nehézségét: az autonóm területen élő más népek, így főleg az államban uralkodó pozíciót elfoglak) magyarok, nem akarnak az autonóm jogokat gyakorló nemzetiségnek, mint ottani többségnek, kisebbségként alárendelődni. Ezért Hubayék arra a következtetésre jutottak, hogy nem a kárpátukrajnai területnek, hanem az ott élő kárpátukrán népnek kellene önkormányzatot adni, amely tehát csak azokra vonatkoznék, akik kárpátukránokként lennének nyilvántartva. Már 19119 júniusában átálltak a területi önkormányzat általuk korábban képviselt álláspontjáról a népi önkormányzat álláspontjára5 , s ezzel megteremtették a lehetőségét aimak, hogy támadhassák Teleki kárpátukrajnai autonómiatervét, amelyet az imént még a nyilasoktól kisajátítottnak állítottak. A nyilaskereszteseknek a népi önkormányzat álláspontjára való áthelyezkedése korántsem kárpátukrajnai vonatkozásban, hanem a hazai német kisebbség náci irányzatának, az ún. ,.népinémeteknek" a német birodalomtól támogatott népcsoportjogi követeléseihez való viszony szempontjából volt igazán jelentős. Míg ugyanis a Telekikormány makacsul ellenállt a népcsoporti követeléseknek, a nyilasok új koncepciója ezek érvényesítéséhez szabad utat jelzett. A Hubay-Vágó-féle nyilas törvényjavaslat szövegéből és részletes indoklásából azonnal és félreismerhetetlen bizonyossággal kitűnik, hogy a nyilasok maradéktalanul a „népinémetek" kardinális követeléseinek alapjára helyezkedve s azt a többi kisebbségre is kiterjesztve építették fel a magyarországi nemzetiségi kérdés rendezésére előterjesztett javaslatukat. E szerint minden „államépítő tulajdonságokkal rendelkező" népcsoportnak (a zsidóknak tehát nem !) joga van saját népközössége megszervezésére. A népcsoportok önkormányzati alkotmányt alakítanak ki maguknak, s az állam abba nem szól bele, hogy az egyes népcsoportok milyen alkotmánnyal óhajtják saját életüket szabályozni. Az államfő csupán szentesíti azt. A népcsoport vezetőjét nem az államfő nevezi ki, hanem a népcsoport bízza meg. A népcsoport a vele érintkező közigazgatási és rendészeti hatóságokat maga választja. A népcsoport, számarányának megfelelően, képviselőket küld a parlamentbe. A kormány egy ,.nemzetiségi miniszter" által gyakorolja a felügyeletet a népcsoportok felett; minden népcsoport egy-egy államtitkárral van képviselve a minisztériumban.'A népcsoport adót vethet ki a maga céljaira; ugyanakkor, mivel állami funkciókat lát el. igényt tart állami anyagi hozzájárulásra is. A tanítás az iskolákban a népcsoport nyelvén, a népcsoporthoz tartozó tanítók által történik; a magyar államnyelv az alsófokú iskolában kötelező tantárgy, középiskolában csak külön tantárgy. A népcsoportok nyilvános anyakönyvet vezetnek tagjaikról. Büntetendő minden beolvasztási kísérlet. A népcsoport, a népiség gyalázása ezentúl az eddigi nemzetgyalázás!" büntetőjogi eljárással lesz egyenlő súlyú.6 Mindez annyira egybevágott a „népinémetek" követelésével, hogy sokan arra gyanakodtak, maga Bäsch Ferenc a nyilas törvényjavaslat „szellemi atyja", sőt, aki annak kimunkálását részletes szaktanácsokkal segítette.7 Teljesen alaptalan volt azonban ez a feltételezés: a Volksbund és a nyilasok közti rossz viszony ugyanis az elmúlt hónapokban még tovább romlott; egyrészt amiatt, hogy a nyilasok nem respektálták a Yolks bund igényét a magyarországi németség kizárólagos szervezésére,8 másrészt egyes nyilas frakcióknak a német iskolakérdésben elfoglalt magyar soviniszta állásfoglalása következében.9 Más feltételezések szerint a nyilasok ezt a lépésüket bizonyos német birodalmi 5 Hubay Kálmán interpellációja 1939. jun. 21-én: mi a magyar birodalmi gondolat alapján állunk, és valljuk azt, hogy a csorbítatlan magyar birodalom területén, a magyarság centrális vezetése alatt, az itt élő testvérnemzeteknek: németeknek, ruténeknek, tótoknak, majdan az erdélyi oláhoknak is. meg kell adni a maguk népi önkormányzatát." (K. N. 1939/1. «2. 1.) » M. E. Nemzetiségi o. 72. es. E. 18759/1940. ' M. E. Nemzetiségi o. 70. cs. С. 19(133/1940. Csendőr nyomozó parancsnokság jelentése, Bpest 1940. aug. 27. " BM. Res. VII. 1940 — 8 — 9082. Csendőrnyomozó osztályparancsnokság jelentése. Bp. 1940. máj. 7. — A Volksbund központ emiatt felszólította megbízottait, hogy ..tartózkodjanak a Nyilaskeresztes Párttal való együttműködéstől, mert az nem tanúsít megértést a magyarországi németséggel szemben. A nyilaskeresztesek németbarátsága csak a Birodalomra szorítkozik." • K. N. 1939/VI. 71. I. Palló Imre beszéde 1940. jün. 4-én.
