Századok – 1965
Közlemények - A német hadvezetés magyarországi politikájához 1941. március–július (Közli: Kun József) 1228
1233 A NÉMET HADVEZETÉS M AGYA RORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ magyar határvédelem viszont már a mai napon érvénybe lép. A Dunán és Tiszán létesítendő aknazárak V. 7-re készülnek el.14 IV. 7. Különböző légitámadások magyar terület ellen. Ezeket eleinte az angoloknak tulajdonítják, de hamarosan bebizonyosodik, hogy jugoszláv támadások voltak. Szegednél és Ószentivánnál egy-egy repülőgépet lelőnek; mindegyikben három főnyi jugoszláv személyzet. Az ellenség a Dráva és Mura közötti éket már kiürítette. 2 30 0 -kor a magyar időszámítást a német időszámításra állítják át. IV. 8. Budapesten két ízben légiriadó, de a fővárosig egyetlen ellenséges repülőgép sem jut el. Este szerb granicsárok két helyen megkísérlik, hogy magyar területre hatoljanak be, de a magyar határőrség ezt megakadályozza. (A magyar kormány következő nap rádió útján tiltakozik Belgrádnál.) A hadműveleti csoport főnöke megerősíti, hogy a Tiszától keletre nem kerülnek magyar csapatok bevetésre. A határ biztosítására mindössze csak a 66. hv. e. marad két üteggel. Egy levélben, amelyet a Führer a kormányzóhoz intéz és amelyet Himer tábornok IV. 9-én személyesen ad át, a magyar honvédség azt a feladatot kapja, hogy intézzen támadást az Újgradiska (Brodtől 50 km Ny-ra) — Noviszad (Újvidék) általános vonal ellen, az ellenséges erődítményeket több helyen törje át és vegye birtokba a Drávától délre, valamint a Duna vonalától E-ra levő dombvonulatot. Ez a támadás a lehető leghamarabb csatlakozzék a 2. német lids, és a Balatontól délre felvonuló XXXXVI. német hdt. (V'ietinghoff páncélos csoport) támadásához. A magyar mozgósítás tervszerűen folyik; néhány alakulat mozgósítása az előírtnál korábban befejeződik. Magyar összekötő tiszteket küldenek az OKH-hoz, valamint a XXXXI. és XXXXVI. hadtestekhez. IV. 9. A Bácska jugoszláv részéből érkező hírek (rekvirálások, ellátási nehézségek, letartóztatások stb.), amelyeket a sajtó IV. 10-én közöl, hozzájárulnak a helyzet további éleződéséhez. Az angol követ Oroszország irányában elhagyja Magyarországot. Az orosz követ már IV. 8-án családjával és sajtófőnökével együtt Moszkvába utazott. A politikusokat nyugtalanítják, az orosz esapatmozdulatokról, valamint Oroszországnak egy magyar beavatkozás esetén tanúsítandó magatartásáról beérkező jelentések. A magyar vezérkar nem osztja ezeket az aggodalmakat és ebben a kérdésben az OKH is egyetért vele. Himer tábornok kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál, Horthy egyetért a Führer szándékával, valamint a magyar vezérkar főnökének ama javaslatával, hogy IV. 12-én indítsák meg a támadást , a felvonulás befejezésének bevárása nélkül. Rendelkezésre álla 3. hds. zöme (4—6 gy. dd., 2 gk. dd. és 1 lov. dd.). A hírek szerint a jugoszlávok a harcot a Drávától délre, a Kahiik hegységben akarják felvenni. Az OKVV közli, hogy az eddigi sikerek alapján a 2. hds. , valamint a XXXXI. és XXXXVI. hdt-ek hamarabb fognak harcba lépni. Himer tábornok ezért azt a kérést továbbítja a magyar vezérkarhoz, hogy — legalább részekkel a magyar erők is hamarabb avatkozzanak be. Az orosz határon az 1. magyar hegj'idandárt és egy határvadász dandárt mozgósítanak, mivel orosz részről újból erősítések érkeztek. Megérkezik Budapestre a német Duna-tisztogató különítmény. (Haussmann szds.) V. 10. Zágrábban kikiáltják a szabad és független Horvátországot. A hatalmat dr. Ante Pavelié15 megérkezéséig Kvaternik1 6 veszi át. Kvaternik ezt a tényt este a zágrábi rádióban jelenti be. 14 Itt feltehetően elírás történt és a helyes dátum április 7. Mivel a hadműveletek Jugoszlávia ellen ápr. 6-án megkezdődtek, logikusnak tűnik, hogy a Tiszán az aknazárat legkésőbb ápr. 7-re kellett elkészíteni. 11 Dr. Ante Pavelic a horvát nacionalista mozgalom egyik vezető személyiségé volt. 1929-től külföldön élt, legutoljára Olaszországban. 1941 áprilisában, Jugoszlávia összeomlása után Hitler és az ún. usztasa-mozgalom támogatásával ő lett Horvátország államfője (Poglavnik). 1945-ben külföldre menekült. 1048-ban Buenos Airesben tűnt fel, ahol Peron elnök támogatását élvezve mint az emigrációs horvát kormány feje szerepelt. Peron bukásával ő is eltűnt a közélet színteréről, majd Spanyolországba menekült. Madridban halt meg 1959. december 28-án. 10 Kvaternik Slavko tábornok. Az első világháború alatt osztrák tiszt, 1918 — 20 között ezredesként szolgált a jugoszláv hadseregben, majd bankigazgató lett. A két világháború között a horvát nacionalista, usztasa mozgalom egyik vezetője volt. 1941. április 10-én ű proklamálta az önálló Horvátország megalakulását. 1941 — 1945 között a horvát államfő helyettese és a horvát haderő főparancsnoka volt. 1945-ben az usztasa-mozgalom több vezető személyiségével együtt külföldre menekült.
