Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1181 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; A Választójogi Blokk 1917. június 8-ára tömeggyűlést hirdetett. E nap délutánján a főváros munkásai letették a szerszámot, s a városháza elé vonultak, amelynek udvarán tartották a nagygyűlést. A felvonuló tömegek közöttük sok katona is — nagy tüntetést rendeztek. Hasonló megmozdulások zajlottak le a nagyobb- vidéki városokban is, így Győrben, Miskolcon, Kassán, Debrecenben, Kolozsváron, Szabadkán. A Választójogi Blokk vezetőinek fő követelése: nevezzen ki a király olyan kormányt, amely első feladatának az általános választójog bevezetését tekinti. A tüntető tömegek kiálltak az általános választójog mellett, mindenekelőtt azonban a békét követelték, és üdvözölték a cári monarchiát megdöntő orosz népet. A nagy politikai megmozdulás ismét túllépte a választójogi akció kereteit, és az általános háborúellenes küzdelem fontos eseményévé vált. A bécsi udvar a tüntetés napján tette közzé, hogy a király az alkotmánypárti gróf Esterházy Móricot nevezte ki Tisza István utódjául. Az új kormány június 15-én alakult meg mint kisebbségi koalíciós kormány, amelyben a vezető szerep az alkotmánypárti (Andrássv-párti) politikusok kezében volt. A Választójogi Blokk képviseletében Vázsonvi Vilmos és gróf Batthyány Tivadar lett tagja a kormánynak. Az Esterházy-kormány a német szövetség fenntartása mellett volt. Elődjéhez hasonlóan féltette a Monarchiát a német szövetséggel való szakítás kockázatától. A népfelháborodás csillapítása céljából megígérte a választójogi reformot, a Választójogi Blokk két képviselőjének a kormányba való bevonásával akart bizalmat kelteni a tömegekben. A választójogi reform kérdésében a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni. A Tisza-párt a munkásfellépések hatására beletörődött abba, hogy szavazati jogot adjanak az ipari munkásoknak és bevezessék a titkos választást a városokban, de elutasította a választójog általánossá tételét, kiterjesztését a falusi szegénységre, s a titkosság bevezetését falun is. Az Esterházykormány maga sem akarta az általános, titkos választójogot, de ennek elutasításáért a ' felelősséget a közvélemény előtt a parlamenti többséget alkotó Tisza-pártra igyekezett hárítani. A szociáldemokrata párt 1917. június 27-én Budapesten, a Tisza-párt székháza és lapjainak szerkesztősége előtt tüntetést rendezett, tiltakozva Tiszáék parlamenti szereplése ellen. A felvonulók a Tisza-párt elleni demonstrációt és az általános választójog követelését ismét egybekapcsolták az imperialista háború folytatása elleni heves tiltakozással, a békét és a reakciós osztályuralom megdöntését követelték. Esterházy Móric 1917 augusztusában távozott a kormány éléről, s helyére Wekerle Sándor lépett, aki az Alkotmány-párt és a Tisza-párt együttműködésének erősítésére törekedett. A kormány összetételében lényeges változás nem történt, s politikája is a régi maradt. Mindez a Monarchia válságának mélyülését vonta maga után. * A néptömegek figyelme 1917 őszén mindjobban az oroszországi forradalmi proletariátus felé fordult, amely a Bolsevik Párt vezetésével elszánt küzdelmet vívott az imperialista háborút tovább folytató Kerenszkij-kormány ellen. A munkásfellépések ismét szaporodtak. Kiemelkedtek ezek közül a vasutasok megmozdulásai. Október 4-én az Államvasutak munkásai 32 bizalmi férfi bevonultatása miatt rendeztek országos sztrájkot, követelve