Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉHETE 11(57 célját, ha nem folytat kíméletlen harcot a nyílt opportunizmus és a szociálsovinizmus és az úgynevezett centrizmus ellen is, „amely feladta a marxizmus álláspontját a szociálsoviniszták javára". Utal arra, hogy a bázeli határozat a fenyegető imperialista háborúval kapcsolatban „a proletárforradalom közelségét hirdette", s a forradalmi helyzet valóban közeledik. „A dolgozó tömegek egyre fokozódó békevágya azt fejezi ki, hogy a tömegek kiábrándultak, a »haza védelme« hazug burzsoá jelszava csődöt mondott, megkezdődött a tömegek forradalmi tudatának tisztulása." A határozati javaslat „a mostani kormányok forradalmi megdöntésében" jelöli meg az egyedül lehetséges utat a nemzeti elnayomást kizáró, demokratikus béke kiharcolásához. Megállapítja, hogy „az imperialista háború megnyitotta a proletárforradalmak korszakát", s a szocialisták feladata: a munkásság forradalmi tudatának fejlesztése, minden forradalmi megmozdulás támogatása és ösztönzése. Arra kell törekedniük, hogy az imperialista háborút változtassák „az elnyomott osztályoknak elnyomóik elleni polgárháborújává, a tőkés osztály kisajátításáért, a proletariátus politikai hatalmának kivívásáért, a szocializmus megvalósításáért". A konferencia 19 szavazattal 12 ellenében a mérsékelt határozati javaslatot fogadta el. A zimmerwaldi kiáltvány kitér az elől, hogy a háborús kormányok megdöntését s az imperialista háborúnak polgárháborúvá változtatását konkrét harci feladattá tegye, s nem ítéli el a szociálsovinisztákkal szemben békülékeny centristákat. Tehát nem felel meg kellőképpen az imperialista háború által előidézett és a háborús válság mélyülése következtében egyre élesebbé vált helyzet s az ebből következő harci feladatok követelményeinek. De fogyatékosságai ellenére is értékes harci okmánya a háborúellenes küzdelmet szervező és a nemzetközi összefogást kereső szocialista erőknek. Elősegíti az imperialista háború rabló jeligének megvilágítását, a „haza védelme" jelszóval űzött népcsalás leleplezését, a burzsoázia szolgálatába szegődött szociálsoviniszták elleni harcot. A kiáltvány hitet tesz a munkásság nemzetközi összefogása mellett. Azonban a centrista irányzatok képviselői a kiáltványt saját politikájuk számára használhatták fel, mert a békéért való harcot nem kapcsolta össze a háborús kormányok megdöntésének forradalmi feladatával. A zimmerwaldi konferencia balszárnya következetes forradalmi álláspontot képviselt. Vezetői a Bolsevik Párt képviselői voltak, akik felléptek az új, a III. Internacionálé létrehozásáért, s a konferencia után megszervezték a zimmerwaldi baloldal saját nemzetközi irodáját. Svájcban német nyelvű lapot is indítottak, Vorbote címmel. A zimmerwaldi baloldal részt vett a konferencia egészének képviseletében létrehozott Nemzetközi Szocialista Bizottságban is. A Nemzetközi Szocialista Bizottság 1916 áprilisára hívta össze a következő tanácskozást a svájci Kienthalba. A kienthali, vagy más néven: a második zimmerwaldi konferencia is felhívást bocsátott ki, amelyben a békéért folyó harcra szólítja fel a proletariátust és a népeket. A háborús kormányok megdöntésének, az imperialista háború polgárháborúvá változatásának forradalmi feladatát azonban ez a felhívás sem tartalmazza. A kienthali konferencia felhívása is erősítette az általános háborúellenes küzdelmet, de ugyanekkor élesedett az ellentét a háborúellenes küzdelem jellegét illetően a forradalmi szocialisták és a harcot pacifista irányba terelő centristák között.