Századok – 1965

Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131

1152 SOMOGYI fiVA IVa. A különböző nemzetiségű képviselők Nemzetiség Birtokos Tőkés Kispolgár Munkás Nemzetiség absz. absz. absz. absz. I o. szám % szam /о szám % szám I Német 69 33,7 15 7,3 25 12,2 Г 5 j 2,4 Cseh 34 40 6 7,1 6 7,1 4 I 4,7 Lengyel 36 50 3 4,2 1 1,4 Szlovén 4 22,2 1 5,6 Szerb-horvát 1 9,1 Ukrán 2 18,2 Román 1 20,0 Olasz 5 26,3 3 15,8 Összesen, átlagban 152 35,8 28 6,6 32 7,5 » 2,1 * 1. pap, tanár 2. ügyvéd, jegyző 3. újságíró, szerkesztő polgárok aránylag kis számban foglalnak helyet a képviselőházban (14%). 1885-höz viszonyítva 11%-kal csökkent a birtokos képviselők, s 5%-kal növekedett a polgári és kispolgári képviselők aránya, s ha elenyésző számban is, az V. kúria bevezetésével megjelennek az első munkásképviselők az osztrák parlamentben.86

Érdekes az összehasonlítás az egyes nemzetiségek mandátumainak megoszlásában. Ha a három legnagyobb nemzet, a német, a cseh és a lengyel képviselők foglalkozási megoszlását vetjük össze, szembetűnő, hogy míg a németeknek csak 1/3-a birtokos, a lengyel képviselők fele az. S ehhez a nagyon is általános és keveset mondó megjelöléshez hozzátehetjük, hogy az 50%-nyi birtokos lengyel képviselő zöme nagybirtokos, hogy Galíciában nemcsak az I., hanem a IV. kúria képviselőinek nagyrésze is az, sőt, a II. és IH. kúria is több nagybirtokos képviselőt delegál a parlamentbe. A táblázatok tanulsága, hogy jelentős számú burzsoá vagy kispolgár képviselő csak a németek (19,5%), olaszok (15,8%) és csehek (14,2%) között van. Szinte kizárólagosan értelmiségi küldötteket a polgári és nemzeti fejlődésben legelmaradottabb szerbek, ukránok és románok választanak. E népek a nemzeti fejlődésnek éppen azon stádiumában vannak, amikor az értelmiség - tanárok, papok, ügyvédek állnak a nemzeti küzdelem élén. A meglehetősen általános „értelmiségi" megjelölés önmagában keveset, sőt lényegében semmit sem mond arról, hogy az adott értelmiségi foglalkozású delegátus milyen érdekek képviselője, — még olyan általánosságban sem, ahogy a kispolgár, tőkés, vagy birtokos-kategória meghatározhatja ezt. Mégis látható (IV/b tábl.), hogy a német értelmiség zöme (ügyvédek és tanárok) a városi kúria, a polgárság képviselője, míg a IV. kúria birtokos parasztsága főleg papokat delegál a birodalmi parlamentbe. * 86

Az 1885-ös képviselőház társadalmi összetételét az Öst. Stat. IX. Bd. 5. Heft. 12 —18. 1. adatai alapján állítottuk össze.