Századok – 1965
Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131
AZ 1Ő96. ÉVI VÁLASZTÓJOGI IIKFOKM AUSZTKIÁBAN 1139 Vogelsang rendkívül kiterjedt irodalmi munkásságában egységes, s a társadalmi-gazdasági élet egészét átfogó rendszert igyekszik kialakítani. Ő maga és köre adatszerű kutatásokat, szociális felméréseket végez,30 s kutatásaiból két alapprobléma ragadja meg: az élesedő osztályharc valamifajta „kiküszöbölésének" s a kisegzisztenciák védelmének szükségessége. Megoldási módszere: a szabadversenves kapitalizmus állami intézkedések, állami szociálpolitika segítségével való korlátozása, az állami élet egészét átfogó keresztény ideológia alapján. A liberalizmus bírálatában ,az antiszemita demagógia is helyet kap. A század utolsó évtizedeiben Európában többhelyütt, különösen Németországban egyfajta katolikus reformmozgalom alakul ki, amelynek eszmei alapvetése Ketteler mainzi püspöktől származik. Alapgondolata a kisipar, a kisegzisztenciák védelme a kapitalista fejlődés mesterséges megrekesztésével, a nagyipar fejlődésének korlátozásával. Ketteler reformgondolata az 1890-es évek elejétől, a „Rerum novarum" pápai enciklika megjelenésétől a katolikus egyház hivatalos politikai programja lesz. Ez az alapjában konzervatív s egyben irreális, a társadalom valóságos problémáira megoldást nem hozó teória Vogelsang tanításainak is alapját képezi, az egyes kérdések felvetésében alkalmazkodva a sajátos monarchiai viszonyokhoz. Vogelsang teoretikus, aki rengeteg embert, s különböző antiliberális, antiszemita s mindenfajta szociális reformer csoportot gyűjt maga köré — ezek ötvözete lesz Lueger keresztényszociális pártja.31 A keresztényszociálista tanítások néhány elemének bemutatását az tette indokolttá, hogy belőlük kiviláglik a mozgalom jellege, konzervatív-antidemokratikus indítása. S a mozgalom elvi alapjai magyarázatot adnak arra is, miért válhatott ebből a meglehetősen heterogén vitaklubból két évtized alatt Ausztria vezető politikai pártja. A mozgalom társadalmi ideológiája, programja a kis- és középburzsoázia s a birtokos parasztság széles tömegeit hódítja meg; állami szociálpolitikai terveivel a munkásság körében is bizonyos befolyásra tesz szert. Ez a széles tömegeket átfogó, határozott szociális programmal fellépő, konzervatív-antidemokratikus ideológiájú párt lesz a századfordulóra a legalkalmasabb arra, hogy az osztrák-német burzsoázia érdekeit képviselje; mert képesnek látszik az éleződő társadalmi ellentmondások időleges levezetésére. A párt társadalmi bázisa (szervezeteinek tagjai, választói) nem kizárólagos meghatározója a párt jellegének: a keresztényszocialista párt nem a bécsi „kisemberek" pártja — ha tagjait közülük toborozza is —, ahogy ezt a Luegert dicsőítő bécsi patrióták vallják, hanem az alpesi tartományok ijiari közép- és nagy burzsoáziájának politikai szószólója. Lueger nemcsak demagóg, ő valóban a modern Bécs atyja. De hogy a luegeri frázisokból sok minden megvalósul, az nem utolsósorban azért történik, mert a keresztényszocialista pártnak egy erős munkásmozgalommal kell felvennie a versenyt. ( 30 Fuchs : i. m. 53. 1. 31 A keresztényszocialista pártra vonatkozó újabb irodalomból Fluider és Schnee idézett művén kivül Heinrich Schnee : Politische Entwicklung des Wiener Bürgermeisters, Dr. Karl Lueger. Vom liberalen Politiker zum christlichsozialen Führer. Historisches .Jahrbuch 1957. 76. évf. 64—78. 1., К. Skalnik: Dr Karl Lueger. Der Mann zwischen den Zeiten. Wien und Leipzig. 1954, Adam Wandruszka: Österreichs politische Struktur. Die Entwicklung der Parteien und Politischen Bewegungen (H. Benedikt : Geschichte der Republik Österreich. Wien. 1954 c. kötetében) e. munkáknak vettük hasznát.
