Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1126 ANTALL -JÓZSEF létünk egyik feltétele", mivel csak a gazdasági határok pótolhatják a néprajzi és földrajzi határok hiányát. ,,A birodalom lakóinak anyagi érdekei közösek, és a mennyire csak lehet, a szomszéd országok érdekeitől külön válók, sőt amennyire kivihető, ellentétesek legyenek. S azért én egy külön vámterületnek felállítását s az ipar protectioját, ha a nemzetgazdászati tekéntetek ellene szólnának is, állami tekéntetekből szükségesnek tartom."166 Eötvös tehát új, birodalmi gazdaságpolitikai álláspontra helyezkedett. JVJost ennek indokolására gyűjtött érveket. Mezőgazdasági kivitelünk elhelyezése Angliában, Franciaországban és Olaszországban biztosítva van, mivel „ezen országok érdeke kívánja" a magyar behozatalt. Amerika és Oroszország viszont ragaszkodik protekcionista vámrendszeréhez. A kifejlődőben levő magyar ipar könnyebben versenyezhet „a szinte még fejletlen osztrák ipar concurrentiájá"-val, mint az ipari nagyhatalmakkal. Lemondott korábbi, a szabadkereskedelem serkentő hatására, a külföldi tőke szabad beáramlására alapozott iparfejlesztés politikájáról.16 7 Elfogadta a fejletlen országok iparosításának általános, védővámmal támogatott merkantilista módszerét. Kossuth már negyedszázaddal korábban, a börtönben folytatott tanulmányai, elsősorban Fr. List munkájának hatása alatt, lemondott az erőseknek kedvező szabadkereskedelmi politikáról. De nem volt azonos céljuk, mivel Kossuth az ország önállóságát biztosító iparosodás védelmét kívánta elősegíteni, Eötvös viszont a közös vámterületen és valutarendszeren alapuló gazdasági érdekközösséggel akarta alátámasztani és megszilárdítani a Birodalmat. Álláspontjának megváltoztatását egyrészt az adott körülmények reálpolitikai tudomásulvételével, másrészt azzal indokolta, hogy a porosz—osztrák háború eredményeként a birodalom súlypontja Magyarország lesz.168 így a közös vámrendszeren alapuló érdekegység nem egyszerűen a birodalmi gondolat elfogadásának következménye, hanem a magyar vezetés alatt álló Birodalom illúziója programjában. Továbbá csak így lehet — Eötvös szerint— megakadályozni Ausztria német tartományainak csatlakozását az egyesülő Németországhoz. 16 9 Y. A Politikai Hetilap bemutatása, Eötvös politikai koncepciójának megrajzolása volt a célunk. A sajtótörténet természetéből fakad, hogy nem az adott korszak történelmi mérlegének felállítása, hanem a kortársak, a részt vevők állásfoglalását tükröző újságok irányvonalának meghatározása a feladatunk. A boncoló kés alá vett hetilap vizsgálata inkább szélességében mint mélységében tette lehetővé tematikai feltárásunkat. Még kevésbé vállalkozhattunk ítélethozatalra a kiegyezés történelmi szükségszerűsége vagy elsietettsége kérdésében, a magyar politika szerepének alapos elemzésére a Birodalom belső problémáinak rendezésében. De nem mondhattunk le a cikkek és szerzőik bizalmas megjegyzéseinek, írásaik és tetteik összehasonlításáról. '66 Uo. 193. 1. (1866. aug. 5.) 167 Eötvös : Naplójegyzetek. 197 — 198.1. — (Kossuth 1875-ben: „Nálunk a mérsékelt védvámrendszer paranesolólag indikálva van, miután a hazai műipar felvirágoztatása, — a mi vódrendszer nélkül soha és sehol e világon el nem éretett — minálunk nemcsak jobblót kérdése, hanem valóságos élet-halálkérdés." K. L. I. m. [VM] 210. 1.) 188 U. o. 217 — 219. 1. "»Eötvös: Naplójegyzetek. 193. 1.
